Kovács Zoltánt az M1 aktuális csatornán csütörtökön arról kérdezték, hogy a nap folyamán az EP plenáris ülése jóváhagyta a parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a dublini szabályozás reformtervezetéről októberben elfogadott tárgyalási mandátumot, így ennek alapján kezdődhetnek majd meg az intézményközi egyeztetések, amint a tagállami kormányokat tömörítő tanács is kialakítja az álláspontját.
A kormányszóvivő úgy fogalmazott, a szavazás is alátámasztja, hogy a mostani nemzeti konzultáció tétje soha nem volt egyértelműbb, mint most. Szerinte a javaslattal a migránsokat be nem fogadó országokat büntetnék.
Kovács Zoltánt kérdezték a lengyel jogállamiságról hozott szerdai EP-döntésről is, valamint arról, hogy Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő szerint a lengyel és a magyar jogállamiság ügyét az is összekapcsolja, hogy a két kormány előre jelezte, kölcsönös vétójukkal úgyis megmentenék egymást az esetleges uniós szankcióktól. Szanyi ezért azt javasolta a bizottságnak és a tagállamoknak, hogy „a két eljárást eleve egyesítve folytassák le”.
A kormányszóvivő hangsúlyozta: az európai alapokmányok egyértelműen fogalmaznak, „szó sem lehet arról”, hogy össze lehetne vonni eljárásokat.
Ha le akarnának folytatni egy ilyen eljárást, azt kizárólag egy tagállammal szemben lehet – tette hozzá.