Vádat emelt az ügyészség Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője, Keresztes Imre. A hírre reagálva a politikus lapunknak úgy nyilatkozott: örül annak, hogy végre megszületett ez a döntés, mert így a bíróság előtt bizonyosodhat be az, amit a nyomozás alatt is hangoztatott, hogy sem a kémkedést, sem a költségvetési csalást nem követte el. Kovács Béla azután az MTI-n keresztül közleményben tudatta: annak érdekében, hogy a vádemeléssel ne terhelje a Jobbikot mint a legesélyesebb, kormányváltó ellenzéki erőt, a mai nappal kilép a pártból, hogy az alaptalan vádak és a bírósági eljárás ne nehezítse a Jobbik 2018-as választási győzelmét.
– Üdvözöljük a Kovács Béla elleni vádemelést, mert 2014 májusa óta várjuk, hogy a bíróság előtt derüljön ki az igazság az őt ért vádakkal kapcsolatban. Sajnálatos, hogy a fideszes államgépezet ennyi ideig elhúzta a nyomozást és a vádemelést, ami mögött a kormánypárt politikai érdekeit feltételezzük. Abban vagyunk érdekeltek, hogy kiderüljön az igazság arról, hogy Kovács Béla elkövette-e az ellene vádként felhozott cselekményeket, vagy csak egy politikai koncepciós eljárás áldozata.
A rendelkezésemre álló információk alapján kijelenthető, sem a kémkedést, sem a költségvetési csalást nem követte el. Az állítólagos kémkedés időszakában Kovács Béla az Európai Uniót képviselve az EU–orosz energetikai bizottság társelnöke volt, és munkaköri kötelessége volt a kapcsolattartás diplomatákkal is. Ehhez tartozik, hogy Kovács Béla EP-képviselőként soha nem jutott, ma sem jut minősített információkhoz. Az pedig kérdés, ha a kapcsolatai között valóban voltak külföldi titkosszolgálati emberek, erre vajon miért nem figyelmeztették őt az EU vagy a magyar illetékes szervek – fogalmazott lapunk érdeklődésére Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője.
Kovács Bélát az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és háromrendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a KNYF.
A politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az Európai Unió intézményei elleni kémkedés miatt; a képviselő állítólag rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogatott. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult, a kémkedéssel egyesített nyomozás szerint a politikus 2012-ben és 2013-ban három személlyel is fiktív gyakornoki szerződést kötött, akik bérükért érdemi munkát nem végeztek, és nem is jártak Brüsszelben.