A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett: elfogadták a jogi határzárról szóló törvényeket, vagyis azt az eljárásrendet, amelynek alapján az összes kiskaput bezárták a bevándorlók előtt. – Egyetlen olyan ember sem tud belépni az ország területére, aki illegálisa akar jönni – szögezte le. A politikus rámutatott: bár számos kritikát kaptak Brüsszelből, de ellenálltak annak a nyomásnak, hogy a jogi határzárat felpuhítsák. Hangsúlyozta: a fizikai határzár erősítését is biztosították különböző berendezésekkel, járművekkel. – Vannak komoly erők, amelyek célja, hogy a határvédelem omoljon össze, és bontsuk le a kerítést – hívta fel a figyelmet Kósa Lajos, hozzátéve: e törekvés főszereplői a külföldről finanszírozott NGO-k.
Emlékeztetett, hogy a parlament megszavazta a civilek átláthatóságát biztosító törvényt, ami azért fontos, mert ezek a szervezetek előszeretettel öltötték magukra az átláthatóság, az emberi jogok, a kötelező szolidaritás és humánum fügefalevelét. A frakcióvezető hozzátette: nem korlátozzák ezeket a szervezeteket, csak azt kérik mindenkitől, aki Magyarországon tevékenykedik és külföldről segítséget fogad el, hogy tegye ezt nyilvánvalóvá, vagyis mindenki láthassa, ki az, aki külföldi erőforrásokból külföldi szándékokat szeretne megvalósítani. Kósa Lajos megjegyezte, folytatták a jogi küzdelmet is, és a legfontosabb támpont a tavasszal lezajlott, legsikeresebb nemzeti konzultáció volt, amelyen az 1,7 millió válaszadó 95 százaléka azt kérte, védjék meg az országot.
A politikus kitért a 2018-as költségvetés elfogadására is, amelynek az egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy a munkából élő emberek előre tudjanak lépni egyet. A büdzsé számos adócsökkentő elemet tartalmaz, emellett támogatja az ország biztonságának megőrzését és a családokat. Utóbbi kapcsán rámutatott, hogy az EU országai közül GDP-arányosan Magyarországon a legerősebb a családtámogatási rendszer. Az ellenzéki kritikákra válaszolva közölte, a gazdaság, a fogyasztás növekedése és a gazdaság fehérítése azzal jár, hogy nőnek az adóbevételek, az egyes emberre, illetve a vállalkozásokra jutó adóterhek pedig csökkennek. Kitért arra is, hogy a parlament több szimbolikus ügyben is hozott törvényt. Példaként a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását, illetve a nyugdíjas-szövetkezetekről szóló jogszabályt említette.