Automata meteorológiai állomások, műholdak, radarok, valamint az általuk szolgáltatott információkat megjelenítő, korszerű térinformatikai eszközök és villámmérések segítik idén is a nagy tavaink felé közeledő viharok előrejelzését. A Balatonnál tizenegy, a Velencei-tónál egy, a Tisza-tónál három meteorológiai mérőállomás rögzíti az időjárási elemek állapotát. Ezekből jutnak el az információk az Országos Meteorológiai Szolgálathoz (OMSZ), illetve a Balatont érintő adatok a siófoki Viharjelző Obszervatóriumhoz, amely a nap 24 órájában regisztrálja azokat és juttatja el figyelmeztetését többek közt a vízirendészetnek, a hajózási társaságnak és a vízi rendezvények, így a Balaton-átúszás szervezőinek is.
A viharjelzés az OMSZ speciális feladatai közé tartozik, és közvetlenül az életvédelmet szolgálja. Ezért is tökéletesíti a szolgálat folyamatosan az előrejelzést, egyebek között azzal is, hogy a Balatont a viharjelzés szempontjából kettőről három medencére tagolta – emlékeztetett a közelmúlt egyik legfontosabb veszélymegelőző intézkedésére a siófoki Viharjelző Obszervatórium lapunknak nyilatkozó vezetője. Horváth Ákos rámutatott: a Balatonnál mindenekelőtt a szélnek nagy a tér- és időbeli változékonysága. Gyakori, hogy másodfokú viharjelzés – 60 kilométeres sebességet meghaladó szél – esetén az északi parti nádasoknál nem tapasztalhatók erős lökések, de néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a vihar, és a parttól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás.
– A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet, különösen veszedelmes a nyár közepén fújó száraz, meleg szél, amely a sekély vizű déli partról gyorsan besodorja a matracokat, vízibicikliket a hullámzó, mély vízbe. Fontos tudni, hogy a tónál gyakran jönnek létre keskenyebb szélcsatornák, mint például a Szigligeti-öbölnél, ahol a tó más részeinél lényegesen erősebb a szél – figyelmeztet az obszervatóriumvezető meteorológus. A nagy tavainkban fürdőzők, hajózók, szörfözők biztonságát szolgáló viharjelzés április 1-jétől október 31-ig működik.