– Az elmúlt negyedévben az oktatási rendszer szereplőinek meg kellett ismerniük azt a változást, amelyet az új szervezeti struktúra magában hordoz – mondta lapunk megkeresésére Solti Péter, akit két hónapja neveztek ki a Klebelsberg Központ elnökévé. Szavai szerint az átalakulást követően már nem egy intézményfenntartó központról beszélünk, hanem egy úgynevezett középirányító szervről, a fenntartói jogosítványokat ugyanis a tankerületi központok kapták meg.
– A meglévő 59 tankerületből 58-ban elkészültek a szervezeti és működési szabályzatok (szmsz-ek), egyedül a Jászberényi Tankerületi Központtal kapcsolatos dokumentumon dolgoznak még a kollégák, de ennek az az oka, hogy ez a tankerület később, csak február elsejével jött létre. A tankerületi központok vezetőinek jó, hatékony és hasznos kapcsolatot kell kialakítaniuk az iskolák igazgatóival, akiknek szintén meg kell tanulniuk az új struktúrát, az abban való működési módokat – fogalmazott a szervezet vezetője.
A Magyar Idők kérdésére, miszerint mekkora szabadsággal bírnak az új rendszerben az iskolák, az elnök közölte: a szakmai működésbe eddig sem szólt bele sem a jogelőd Klik, sem a mostani tankerületi központok. Mint mondta, a működési szabályzat az az eszköz, amelyből egyaránt ténylegesen értelmezhető, mi a feladata az intézményvezetőnek és a tankerületi vezetőnek. Ez az, ami valóban biztosítja az intézményi autonómia kereteit.
– Az szmsz előkészítésébe bevontuk a szakszervezeteket is az idei év elején, és több körben egyeztettünk velük mind elnöki, mind pedig tankerületi szinten. Nagyon korrekt együttműködés jött létre az egyeztetések során, a Pedagógusok Szakszervezete sok javaslatot tett, amelyeket beépítettek a tankerületi központok a szabályzataikba. Mindez viszont akkor működik majd jól, ha a tankerületi igazgatók és az intézményvezetők a hétköznapi alkalmazás során megfelelő tartalommal tudják feltölteni az szmsz által nyújtott kereteket – magyarázta a Klebelsberg Központ vezetője.
Az elnök azt hangsúlyozta: fontos, hogy mindenki megértse, az iskolák igazgatóinak milyen széles jogkörei vannak.
– Senki sem tudja jobban megmondani, hogy az intézményekben mi történik, milyen pedagógusra, szakmai munkára van szükség, mint az iskolák igazgatói. Ebbe a tankerületi központnak egyrészt nem érdeke beleszólni, másrészt nem is tud beleszólni, mert nincs ott az iskolában. A tankerületi igazgatónak kizárólag egy szerepe van, az, hogy lássa azokat a költségvetési kereteket, amelyek adottak egy intézménynél, és segítse az igazgatót abban, hogy az adott keretek között hogyan tud egyébként teljes szabadsággal gondolkodni.
Amikor az igazgató fel akar venni egy pedagógust, a tankerületi vezető csak azt nézi meg, hogy van-e rá keret, illetve rendelkezik-e az illető a megfelelő képesítéssel, egyébként az iskolák személyi kérdéseibe nem szól bele – fogalmazott az elnök.
Értékelése szerint a teljes köznevelési hálózat finanszírozása stabil.
– Még tavaly sikerült a meglévő teljes tartozásállományt felszámolni. A 2017-es évet már úgy tudta kezdeni a Klebelsberg Központ, hogy egyáltalán nincsen adóssága.
A tankerületi központok számláján jelenleg 36,5 milliárd forint van, ismerik a költségvetésüket, a stabil működéshez tehát minden pénzügyi feltétel adott – jelentette ki Solti Péter.