– Vállaljuk: tudjuk mit szeretnek a nyugdíjasok, és meg is fogják kapni tőlünk – hangoztatta Molnár Gyula az MSZP Tegyünk igazságot! című programjának szombati ismertetőjén. A pártelnök mindenkit két bizonytalan szavazó meggyőzésére szólított fel, hogy kormányra kerülésükkor megalakíthassák a negyedik magyar köztársaságot. A párttársait következetesen elvtársnak szólító Korózs Lajos elnökségi tag a gyűlésen elmondta, büszkék rá, hogy a nyugdíjasok pártjának nevezik az MSZP-t. Az elnökségi tag hozzátette: kormányra kerülésük esetén újra lesz rokkantsági, korengedményes és korkedvezményes, valamint 13. havi nyugdíj.
Hiller István tájékoztatása szerint, ha a szocialisták nyerik a választást, a nyugdíjjárulék felső korlátja 700 ezer forint lesz, az ezt meghaladó hányadra szolidaritási hozzájárulást vetnek ki. A minimálnyugdíjat 57 ezer forintra emelik, és az alacsony nyugdíjakat évenkénti nyugdíj-kiegészítéssel zárkóztatják fel. A célok között említette, hogy a magyar bérek érjék el az uniós átlagot, nettó százezer forintnál senki ne kereshessen kevesebbet. A választmányi elnök elmondta: ötven százalékkal növelnék a családi pótlékot, és négy év alatt érnék el, hogy az egészségügyre az uniós átlagnak megfelelő összeget fordítsanak.
A 65 éven felüli krónikus betegek számára ingyenessé tennék a gyógyszert. Kijelentette: az oktatásra a GDP hat százalékát költenék, a pedagógusok bérét átlagosan 35 százalékkal növelnék. Az alsó évfolyamot kibővítve kilenc évfolyamos iskolát vezetnének be, a tankötelezettség korhatárát újra 18 évben állapítanák meg. Ingyenessé tennék az első diploma megszerzését, a Klebelsberg Központot viszont megszüntetnék. A gazdasági-szociális intézkedések közt említette, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját öt százalékra csökkentenék, illetve minden magyar állampolgár víz-, gáz- és áramtámogatást kapna, ahol pedig kikapcsolták a közműveket, ott a szolgáltató költségén visszakötnék azt.
Hiller a szociális kiadások fedezetének lehetséges forrásai között a stadionépítések leállítását nevezte meg. A szocialisták felmondanák az Oroszországgal a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződést, a témában népszavazást írnának ki, a szülők gyermekük nevében is szavazhatnának. A letelepedési kötvényeket árusító cégekre 75 százalékos adót vetnének ki. Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke javasolta, hogy a határon túli magyarok csak egy-két parlamenti mandátumról szavazhassanak.
A Tegyünk igazságot! kidolgozásában részt vevő Kovács László, az MSZP egykori elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: a programot nagyon jónak tartja, és a párt jövőjével kapcsolatban optimistább, mint 2010 óta bármikor.
Mráz Ágoston Sámuel politológus:
Az MSZP gyengeségének bizonyítéka, hogy a programbemutatójuk valójában a jelöltállító kongresszusuk pótléka. Egyetlen jó hír a szocialisták számára, hogy szombaton előhúztak egy miniszterelnök-jelöltet a kalapból, így a DK, a Momentum, az LMP és a Jobbik után a szocialistáknak is újra lett kormányfőjelöltje. A program Botka László gondolatainak folytatása a hírhedt „Fizessenek a gazdagok!” jelszó nélkül. A szocialisták most is az adóemelésből és nem a gazdaság növekedéséből szeretnék kigazdálkodni jóléti terveiket, amelyekben azonban nincsen új: az élelmiszeráfa csökkentése vagy a nyugdíjemelés a Fidesz által az elmúlt években megvalósított népszerű intézkedés. Valóban újszerű elem a „negyedik köztársaság” célkitűzése, a paksi atomerőmű-bővítésről rendezendő népszavazás, s különösen a gyermekek után járó pluszszavazat a szülőknek – amelyet a 2011-es nemzeti konzultáció elutasított. Mivel mindhárom felvetés alkotmánymódosítást és kétharmados többséget kíván, minimum merésznek tűnnek és magyarázatot igényelnek az ötszázalékos küszöb környékén imbolygó párttól.
Horn Gábor közgazdász:
Az MSZP szempontjából jó jel, hogy visszatér a baloldali gyökereihez, ugyanis a szocialisták egy jellegzetesen baloldali programot ismertettek. Egy magát baloldalinak mondó párttól elvárható, hogy az egyébként rossz pozícióban lévő nyugdíjasok felé komolyabb gesztust tegyen. A kompenzációs intézkedésekkel és a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban úgy vélem, ha marad a jelenlegi 3,5-4 százalékos gazdasági növekedés Magyarországon, akkor ez megteremtheti az alapját annak, hogy az időseknek kicsit jobb legyen, bár nem vagyok birtokában a számoknak, nem látom, hogy a költségvetésből hogyan finanszírozható a tervezet.
A bérfelzárkóztatás magától is megy, a verseny kikényszeríti – bár az uniós átlagot nem fogja elérni –, tehát bármelyik párt megígérhetné, mert enélkül lényegében kiürülne a hazai munkaerőpiac. Liberális beállítódásúként én a jóval kisebb államban hiszek. Bár az MSZP programja nem erről szól, hanem a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan a továbbiakban is erős állami jelenléttel számolnak, a tervezett intézkedések a szocialistáknál az utóbbi időben beazonosítható értékrenddel összhangban állnak.