Az államtitkár felidézte, hogy 2016-ban visszaestek az infrastruktúra beruházások, elsősorban az előző uniós költségvetési ciklus pénzügyi lehetőségeinek kifutása miatt. Ugyanakkor megindultak a lakásépítések, a kiadott új lakásépítési engedélyek száma folyamatosan nő, és az építőipari szerződésállomány is kedvezően alakul, elsősorban az építményeknél – hangsúlyozta.
Kiemelte egyebek mellett az általános forgalmi adó (áfa) csökkentését, a családi otthonteremtési kedvezményt, valamint a teljesítményigazolási szakértői szerv létrehozását, a lánctartozások csökkentését.
Lepsényi István elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozik egy építőipar jövőjét meghatározó stratégián. A kormányzat pedig dolgozik az építésügyi eljárások további egyszerűsítésén és gyorsításán is – tette hozzá.
Hozzátette, az ágazatban jelentkező szakemberhiány csökkentése érdekében fontos a duális képzés kiterjesztése mind a szakképzésben, mind a felsőfokú oktatásban.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy 2017-ben jelentős magasépítési munkák kezdődnek, megindul jelentős uniós pénzek kifizetése és fellendül a lakásépítés.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke kifejtette: a következő években lehet elég munkája a magasépítésnek, és ezt el is tudja végezni, nincs arra szükség, hogy külföldi generálkivitelezők jelenjenek meg.
A szakszövetség elnöke a legnagyobb kihívásnak a hatékonyság javítását tartja. Úgy fogalmazott: lesz elég szakember, ha az ágazat meg tudja fizetni – ami a megrendelőktől függ -, és jó szakemberek is lesznek, ha a szakma részt vesz a képzésükben. Ugyancsak hatékonysági kérdésnek nevezte a céges beruházásokat, amelyek alkalmasak lehetnek az élőmunka kiváltására is.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett kiemelte: a magyar építőipar rossz szerkezetű, túlbonyolított az alvállalkozói lánc.
Kitért arra is, hogy az ágazatból 20-30 ezer munkavállaló hiányzik, miközben a becslések szerint külföldön körülbelül 40 ezer magyar építőipari szakember dolgozik. Ezek felét néhány hónapon belül haza lehetne hozni megfelelő bérezéssel és munkakörülményekkel, de jelentősebb jövedelmekkel többet is – közölte.
A vezérigazgató úgy látja, az építőipari cégeknek megérné küzdeni a magyar szakemberekért, mert a hazai, és főként a külföldi munkaerő betanításának költségei jelentősebbek.