Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje 2015 májusában „kormányzati gumicsontnak” nevezte a fizikai határzárat. Két hónappal később a volt miniszterelnök azt mondta: „a magyar kormányfő a tragikus párizsi merénylet óta tudatosan mossa össze a bevándorlókat, a menekülteket és a terroristákat”.
A röszkei zavargásról pedig úgy fogalmazott: „rendőrök támadtak a békés menekültekre, nem pedig fordítva”. A DK első embere arról is meg volt győződve, hogy Európát nem kell félteni a migrációs hullámtól, nem fenyeget bennünket, hogy kalifátus lesz Európában.
Karácsony Gergely, a baloldali összefogás kormányfőjelöltje, a Párbeszéd Magyarországért elnöke a határzár kapcsán úgy értékelt: „Meggyőződésünk, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.”
A Párbeszéd azt hangoztatta, tévút a határzár; 2015 májusában olyan javaslatcsomagot tettek közzé, amelyben felszólították a kormányt, hogy semmiképpen ne épüljön fel a határkerítés, amit a párt tagjai rendre „vasfüggönynek” neveztek.
A déli határzárról még tavaly szeptemberben is azt mondták: „a kerítés léte és az erről szóló beszéd sem szolgál mást, mint a Fidesz hatalmi érdekeit”. A párt javaslata szerint kerítés építése helyett inkább EU-s forrásokból újítsák fel és azonnal nyissák meg a használaton kívüli laktanyákat, azokban helyezzék el a menekülteket.
A Szél Bernadett vezette LMP sem támogatta a kerítés megépítését, mondván: „A határzár nem oldja meg a migrációs válságot, a kerítés csak ideiglenes útelterelés lesz addig, amíg nem kezelik a probléma gyökerét, és nem csökkentik az unió felé induló migránsok számát.”
A párt társelnöke úgy vélekedett, „a határok lezárása semmire sem jó, csupán riogatás”, de ő mondta azt is, hogy „Magyarországon a bevándorlás nem probléma, menekülthullám pedig nincs”, a „kormány napi szinten egy olyan témát hangosít fel a médiában, amivel Magyarországnak jelenleg nincsen problémája”. Szél szerint egyébként az látszik, hogy „a betelepült migránsok nem elveszik az európaiak munkáját, hanem nettó befizetők”.
A kvótáról még nemrégiben is úgy fogalmazott a párt, „az nem oldja meg a problémát, de 1200 menekült befogadása nem is jelent megoldhatatlan feladatot egy ekkora országnak”. Szél Bernadett a napokban is azt nyilatkozta: „természetesen nem tudjuk lebontani most a kerítést, azt, hogy mit szeretnénk, vagy mit nem, az teljesen mindegy”.
Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje korábban úgy fogalmazott: „a kerítés egy hatalmas bukás”. A párt elnöke 2015-ben a határon azt nyilatkozta: „a kerítés még fel sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére”, és „csupán egy kommunikációs blöff, mert átjárható, átvágható, megkerülhető, így illúzió azt gondolni, hogy sikeres lehet”.
Ehelyett a Jobbiknak „sokkal olcsóbb és hatékonyabb megoldása van: az önálló határőrség visszaállítása”. Az elnök arról is beszélt korábban, hogy 1300 migráns befogadásán el lehetne gondolkodni.
Szigetvári Viktor, az Együtt kormányfőjelöltje annak idején az ATV-nek azt mondta: Magyarországnak a rá korábban kiszabni kívánt kvótánál nagyobb mennyiségű menekültet kell bevállalnia, mint határország.
A párt vezetője azt is mondta, hogy Magyarország méltó otthona lehet ezeknek az embereknek, akiknek egy része az átlagnál képzettebb, így szerinte idővel állást lehet biztosítani számukra hazánkban.