Magyarország csak olyan javaslatot tud elfogadni, amelynek értelmében nincs kötelező kvóta, biztosított Európa külső határainak védelme, a schengeni határok sérthetetlenek, továbbá a szolidaritást minden ország esetében saját kultúrája, identitása és lehetőségei szerint kell megfogalmazni – jelentette ki Lázár János a tegnapi Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint esetünkben a szolidaritás a külső határvédelmi kiadásokat, valamint a kibocsátás helyszínén indított programokat és a hotspotok felállításának támogatását jelenti. – Ha ezt az Európai Bizottság jóváhagyja, Magyarország kész az együttműködésre – mutatott rá. Lázár János közölte, a kormány szerdai ülésén további 53 milliárd forintot hagyott jóvá határvédelmi feladatokra.
Lapunk kérdésére a miniszter kitért arra is, a paksi atomerőmű ügyében indult uniós kötelezettségszegési eljárás lezárult, és „jó reményünk van arra”, hogy a tiltott állami finanszírozás miatt indult vizsgálat is befejeződik decemberben. Ezt követően megkezdődhet az orosz hitel lehívása, és a kormány folyamatosan vizsgálni fogja, hogy ez-e a legkedvezőbb finanszírozási forma.
Lázár János arról is beszélt, a kabinet új büntetőeljárási törvényt nyújt be a parlamentnek januárban, és a törvény 2018 nyarán léphet hatályba. Trócsányi László igazságügyi tárcavezető „komoly, széles körű egyeztetés és kétéves előkészítő munka” után tárta a kormány elé a készülő kódexet, amely a miniszter reményei szerint közkonszenzuson alapul. – A cél, hogy az eljárások minél gyorsabbak legyenek és növeljük a hatékonyságot, továbbá hogy fokozzuk az áldozatvédelmet – mutatott rá. A javaslatról ötpárti egyeztetést kezdeményeznek majd.
Kérdésre válaszolva a kancelláriaminiszter elmondta, a háttérintézmények után az állami cégek „kerülnek a boncasztalra”, vagyis ezek lesznek azok, amelyek működését meg kell vizsgálni.
Ez megszüntetéssel és elbocsátásokkal is járhat majd. Újságírói érdeklődésre elmondta azt is, a kormány nem tárgyalt a gimnáziumi férőhelyek csökkentéséről. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet: a magyar rendszer reformra szorul, mert a gimnáziumoknak az a feladatuk, hogy a felsőoktatási tanulmányokra készítsenek fel, ám van, ahová nagyon rossz általános iskolai teljesítménnyel is be lehet kerülni. Egy esetleges minimálbérhez kötött pedagógusbér-emelést firtató kérdésre pedig azt mondta: a pedagógus-életpálya kialakításán és a bérrendezésen túlvannak, „2018–2019 előtt újabb bérrendezés koncepcionálisan fel sem merülhet”. – Most már teljesítmény kell – tette hozzá.