Továbbra is rossz és veszélyes dolognak tartja a kormány az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvóták bevezetését, ezért a nemzetközi nyomás ellenére sem változtat bevándorláspolitikáján – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap.
Hangsúlyozta: kitartanak amellett, hogy az Európai Bíróság döntése Magyarországot semmire sem kötelezi. – Német választási lufi, és egy szó sem igaz belőle – ezt Kovács Zoltán kormányszóvivő mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitung azon cikkére utalva, amelyben új menekültelosztási mechanizmus kidolgozásáról írtak.
A német lap szerint az EU soros elnöke, Szlovákia által felvázolt, és az évi 200 ezer migráns befogadását előíró kvótaterv kidolgozásában magyar diplomaták is részt vettek. A lapban bemutatott tervek szerint minden befogadott migráns után 60 ezer eurót fizetne az Európai Bizottság, a kvótánál kevesebbet vállaló országoktól viszont minden egyes elutasított bevándorló után ugyanekkora összeget vonnának le az EU-pénzekből.
Kovács Zoltán nyomatékosította: a magyar kormány álláspontja nem változott, a betelepítési kvótákat kizárólag önkéntes alapon tartják elfogadhatónak.
Számottevő hatása lehet az Alkotmánybíróság (AB) egyik küszöbönálló alaptörvény-értelmezésének a migránskvótákra. A testület várhatóan még az ősszel döntést hoz Székely László, az alapvető jogok biztosának egyik korábbi beadványáról – hívta fel a figyelmet Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.
Mint felidézte, az ombudsman még 2015-ben fordult négy kérdéssel az AB-hez. Az első három vonatkozásában tavaly a testület megállapította: az Európai Unió intézményei útján történő, a tagállammal közös hatáskörgyakorlás nem sértheti Magyarország szuverenitását és nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével.
Székely László utolsó kérdése arra irányult, hogy a testület szerint nem ütközik-e a tömeges kitoloncolás alkotmányos tilalmába a migránskvóta végrehajtása. E tekintetben a bíróság elhalasztotta a döntést, és várhatóan a közeljövőben ad majd ki értelmezést, az EU Bíróság döntése után – derült ki Szánthó Miklós szavaiból.
Ha a testület megerősíti korábbi szavait, miszerint elvileg vizsgálhatja az unióval közös hatáskörgyakorlást is, akkor jogilag elképzelhető lenne az is, hogy a magyar kormány végső esetben megtámadja az uniós kvótahatározatot az AB előtt. – Ehhez persze az szükséges, hogy a bírák az uniós normákat „beleértsék” a magyar jog szerinti jogszabály fogalmába – emelte ki az igazgató, aki szerint ez valóban újdonság lenne, egyben a szuverenitáselv melletti erős elköteleződés.