A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a Political Capital-csoport közötti kapcsolat létrejöttében az Egymásért Egy-Másért Egészséges és Művelt Emberekért Kiemelten Közhasznú Nemzetközi Alapítványnak döntő szerepe volt – áll a parlament szakbizottságának a polgári elhárítás és a cég közötti, a Gyurcsány-kormány idején kötött szerződések feltárására indult vizsgálati zárójelentésben. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) honlapján megjelent, 2010. február 22-i keltezésű irat szerint az NBH részéről az volt a terv, hogy a PC-cégek finanszírozását és a velük való együttműködést az alapítványon keresztül oldják meg. Ez később – az alapítvány körüli zűrös ügyek miatt – módosult, de sokáig konspiratívan, nem a hivatali rendnek megfelelően tartotta a kapcsolatot az NBH és a PC. A dokumentumok között van egy, amely szerint 2007. január 30-án szerződést kötött az NBH Gazdasági és Informatikai Igazgatósága az Egymásért alapítvánnyal. Ebben az alapítvány vállalja, hogy az NBH műveleti munkáját támogatandó, a „Társadalmi radikalizmus kutatása” témakörben végrehajtandó információszerzéshez kapcsolódó közvetítő tevékenységet folytat. Az alapítvány segítséget nyújt a közvetítő szervezet „feltalálásához”, amelynek segítségével a külső forrásból megszerzett adatokat 11 hónapon keresztül szállítja az NBH-nak.
Az alapítványnak olyan külsős vállalkozást kellett keresnie, amely elsősorban radikális szervezetek internetes, főleg fórumokon és blogokon folytatott tevékenységét figyeli, és erről írásban beszámol. Abban is megállapodtak, hogy a szerződés aláírását követő 30 napon belül az NBH készpénzben (!) átad az alapítvány képviselőjének 23 millió 544 ezer forintot, amelyet az eljuttat az általa és az NBH egyetértésével „feltalált”, és a további közvetítést ellátó szervezet részére. Hogy milyen külső szervezettől és kin keresztül szállít információkat az Egymásért, arra a kontraktusban semmilyen utalás sem volt. A dokumentumot az azóta elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett Földesi-Szabó László (képünkön jobbra) mint az alapítvány képviselője írta alá, ahogyan a készpénz átvételét igazoló, 2007. február 15-i keltezéssel készült elismervényt is. Az AH honlapján szerepel egy egy másik, szintén 2007. január 30-án kötött, azonos tartalmú megállapodás is, amelyben a felek 3,420 millió forintos díjazásban állapodtak meg.
A vizsgálatot lezáró jelentésben az is szerepel: érthetetlen, hogy az NBH miért mindig az egyik PC-céget hívta meg egyedüli ajánlattevőnek bizonyos munkákra. A dokumentum szerint a polgári elhárítás állományában feszültséget keltettek a PC-s szerződések, azok teljesítésével is elégedetlenek voltak, valamint azt is felrótták, hogy miért a baloldalhoz kötődő, pártos cég végzi azokat a nyílt forrású hírszerző feladatokat, amelyre az NBH-nak is megvan a saját szerve.
A megállapodást ellenző információs igazgatót felmentették hivatalából, helyére 2007. február 1-jén az a gazdasági igazgatósági vezető ült, aki a PC-vel való szerződést megkötötte. A jelentésből kiderült, hogy a cégcsoportnak az NBH 2006 decembere és 2009 között 190,004 millió forintot fizetett ki. Kezdetben az NBH speciális működési keretéből történtek kifizetések. Volt, hogy a munka elvégzése előtt, teljesítés nélkül, a teljes szerződött összeget, 20 millió forintot egy szórakozóhelyen készpénzben, úgynevezett „műveleti kifizetésként” adták át.
A PC és az NBH közötti kapcsolatot tartó Földesi-Szabó László egykori rendőr ezredest milliárdos csempészet és sikkasztás miatt 2010 decemberében hét év börtönre ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság, de az ítélet szóbeli indoklásakor a vádlott kiment a teremből és elszökött. Az exrendőr hónapokig bujkált, végül 2011 májusában fogták el Budapesten. Földesi-Szabót a Fővárosi Ítélőtábla 2012 novemberében jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélte. A táblabíróság bizonyítottnak találta, hogy az Egymásért 2005-ben és 2006-ban adófizetés nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám az áru a nagy áruházláncok polcaira került. Így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Ezt a bíróság csempészésnek minősítette, valamint megállapította: Földesi-Szabó, a kuratórium elnökeként azzal követte el a sikkasztást, hogy eltulajdonította az alapítvány sok száz millió forint készpénzét. A vádlott az elsőfokú büntetőperben úgy nyilatkozott: megvannak a hiányzó százmilliók, de nem árulja el, hogy hol.
Földes-Szabó vallomása szerint az Egymásért alapítvánnyal összefüggő hálózat nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül. Az egykori rendőrtiszt azt állította, hogy Jakubinyi Róbert volt az alapítvány ötletgazdája, pénzért cserébe azt kérték titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el büntetőügyüket. Földesi-Szabó szerint ebben az NBH vezetői partnerek voltak, és azt állította: Galambos Lajos főigazgató mintegy 150 millió forintot, a hivatal egyik főosztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot kapott. A kuratórium elnökének vallomása alapján Jakubinyit 2011 júniusában a schwechati repülőtéren őrizetbe vették, majd egy évvel később kiadták hazánknak az osztrák hatóságok. A férfival szemben sikkasztás, csempészés és adócsalás miatt indult nyomozást februárban vádemelési javaslattal zárta le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Emellett Jakubinyit és két egykori NBH-s bűntársát folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Az államtitoknak minősülő büntetőügy tavaly április 8-án kezdődött újra a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán.
A kiváló titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Jakubinyi régi ismerőse a bűnüldöző szerveknek. A férfi már az 1980-as évek közepén egy olyan, sokvádlottas ügy egyik érintettje volt, melynek vádirata szerint a betörőhálózat tagjai tippek adásával foglalkoztak, és híres művészeket, gazdag kisiparosokat fosztottak ki.
Bizottsági vizsgálatot indítványoz a Fidesz A baloldali kormányok tanácsadói szerződéseinek kivizsgálását kéri a kormánytól a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) – mondta Hollik István, a KDNP képviselője tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Az Alkotmányvédelmi Hivatal által nyilvánosságra hozott adatok szerint a Political Capital (PC) 432,2 millió forint állami megbízást kapott 2006 és 2010 között. Ebből 190 millió forintnyi az egykori Nemzetbiztonsági Hivataltól érkezett – mondta a politikus.
Hozzátette: a tanácsadói anyagok olyannyira nevetségesek, hogy nyilvánvalóvá teszik: a megbízást sem a megrendelő, sem a cég nem vette komolyan, a polgári elhárítás csupán az elemzőcég kifizetőhelyeként szolgált. Erős a gyanú, hogy a PC szerződései csak a jéghegy csúcsát jelentik, ezért arra kérik a kormányt: vizsgálja meg, pontosan hány tanácsadói és közvélemény-kutatási szerződést kötöttek a baloldali kormányok minisztériumai és háttérintézményei 2002 és 2010 között, amely cégekkel és milyen értékben. Illetve azt, hogy ezeket a szerződéseket követték-e egyáltalán teljesítések – mondta. Az ugyanis, hogy az érintett anyagok nem lelhetők fel, arra enged következtetni, hogy vagy „ledarálták” a dokumentumokat a 2010-es kormányváltáskor, vagy nem is készültek el. Ha az utóbbi igazolódik, akkor a Fidesz és a KDNP feljelentést tesz – közölte a képviselő.