Szakértők szerint csaknem kétszer nagyobb a kóros aluszékonyság, mint az alkoholos befolyásoltság miatti baleseti kockázat, és mint lapunk a napokban írt is róla, nagy a valószínűsége, hogy ez vagy ritmuszavar okozta ájulás vezetett a veronai busztragédiához. Nem véletlen, hogy egy uniós előírással összhangban 2015 áprilisa óta Magyarországon is jogszabály írja elő az alvászavar szűrését azoknál a sofőröknél, akiknél felmerül a problémát leggyakrabban okozó alvási apnoe (alvás közbeni légzésleállás) gyanúja. Egy 119 háziorvos bevonásával végzett friss felmérés szerint mégis csupán a praxisok 39 százalékában végzik el rutinszerűen az alvászavar szűrővizsgálatát a jogosítványuk megújítása miatt orvosi vizsgálatra jelentkezőknél.
A családorvosok 15 százaléka saját bevallása szerint egyáltalán nem, 46 százaléka pedig csak a rizikófaktorral rendelkező (például elhízott, magas vérnyomásos) pácienseknél kerít erre sort – mondta a Magyar Időknek a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság háziorvosi munkacsoportjának tagja, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense.
Torzsa Péter, aki maga is gyakorló háziorvos, s minden olyan páciensénél végez alvásszűrést, aki a jogosítványa meghosszabbítása miatt fordul hozzá. Mint mondja, ezt egyrészt saját érdekében teszi, hiszen ha páciense balesetet okoz, és a vizsgálat kideríti, hogy kóros aluszékonyságban szenvedett, mégis megkapta az egészségügyi alkalmasságot, akkor a háziorvos is felelősségre vonható.
Ám ennél is fontosabb, hogy a témában jártas szakemberként tisztában van ennek az állapotnak a veszélyeivel. Mint fogalmaz, a kóros aluszékonyságban szenvedők ugyanolyan veszélyesek, mintha alkoholos befolyásoltság alatt állnának – szó szerint álomittasak. Torzsa doktor eddig már legalább két tucat ilyen pácienst kiszűrt, ami nem jelenti azt, hogy ők nem vezethetnek, pusztán azt, hogy vállalniuk kell a kezelést, illetve az időszakos kontrollt.
A kezelés – mint Benedek Pálmától, az alvástársaság vezetőségi tagjától megtudtuk – attól függően, hogy mi okozza az alvási apnoét, lehet műtét, a légutak átjárhatóságát segítő protézis, illetve az úgynevezett folyamatos pozitív nyomású légsínterápia.
Ez utóbbi egy maszk, amit alvás közben kell viselni, és ami szükség esetén kinyitja a légutakat. Ezekkel az eljárásokkal, eszközökkel megelőzhető az alvás közbeni légzésleállás, ami nemcsak kóros aluszékonyságot, de például az oxigénhiány miatt memóriazavart is okoz. Ennek ellenére az alvásvizsgálat egyelőre nemcsak Magyarországon, de az EUban is kizárólag a gépjárművezetőknél kötelező, pilótáknál vagy veszélyes gépeken, eszközökkel dolgozóknál nem.
Benedek Pálma elmondta: a teljes képhez hozzátartozik, hogy az alváslaborok kapacitása már a jelenlegi előírásokhoz mérten is meglehetősen szűkös. Országszerte összesen csupán egy tucat alváslabor működik, az alvásszakértők száma pedig alig éri el a húszat, így egy vizsgálatra akár hónapokat is várni kell (fontos, hogy ez idő alatt sem vonják be az érintett jogosítványát). Ha csak az illető nem választja a magánellátást, ami nem jelent többletkiadást, mert az alvásvizsgálat 15 ezer forintos költségét amúgy sem állja az egészségbiztosító.