– Kijelenthető-e, hogy nemzetbiztonsági kockázatot rejt a menedékjogi ügyekkel kapcsolatos tolmácsolási gyakorlat?
– A mai tolmácsolási rendszer igen komoly államigazgatási strukturális és jogi problémákat indukál, és igen komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A legfontosabb, hogy cégek nem vethetők alá nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, csak az egyének, ugyanakkor bármely cég felveheti tevékenységi körébe a tolmácsolást. Ahol régi vágású a hatósági tisztviselő, esetleg nyilatkozatot kér a cég ügyvezetőjétől, hogy van anyanyelvű tolmács a cégénél. Ezt a nyilatkozatot azonban nem ellenőrzi senki. Azt sem, hogy bevándorlási és állampolgársági kérelemnél a tolmács milyen nemzetiségűnek, anyanyelvűnek vallja magát. Az, hogy egy afgán kérelmező afgánnak (pastunak) vagy tádzsiknak, pastu vagy dari anyanyelvűnek vallja magát, az később lesz érdekes, ha az érintett évtizedek múlva nemzetközi figyelem által övezett súlyos ügyben tolmácsol egy számára idegen nyelven, de anyanyelvűnek mondja magát.
– Tíz tolmáccsal szakította meg tavaly az együttműködést a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, amiért helyzetükkel visszaélve megpróbáltak segítséget nyújtani az eljárás alá vont migránsoknak, ám hírek szerint korábban is vontak meg tolmácsolási megbízást többektől is, méghozzá a jogvédők nyomására. Állítólag a számukra megbízhatatlan tolmácsokat távolíttatták el, azokat, akik együttműködtek a hatóságokkal például a migránskérdésben. Tud ilyenről?
– Tapasztalataim szerint a Helsinki Bizottság évtizedek óta törekszik a hatóságokkal együttműködő, törvénytisztelő tolmácsok kiszorítására. Nevezhetjük ezt egyfajta listázásnak. Munkatársai előszeretettel védenek álafgánokat, ahogyan egykor álirakiakat és most álszíriaiakat is. Mostanában minden menekült szírnek vallja magát. Ezért a tolmácsok nem merik közölni – elsősorban egzisztenciális okokból – a magyar hatóságokkal, hogy ki iráni és ki pakisztáni, illetve ki volt áliraki és most ki álszíriai az arab menedékkérők között. A Helsinki Bizottság minden évben vetet le a menekültügyben közreműködő tolmácsokat a listáról, általában olyan kifogással, hogy hozzáállásuk nem megfelelő. Így fordulhatott elő például, hogy a parndorfi halálkamion ügyének elsőrendű vádlottja másfél évet eltöltött Kecskeméten úgy, hogy tolmácsa nem jelezte a magyar hatóságnak: pakisztáni, holott nyelvileg ez azonnal felismerhető.
– A parndorfi eset során mind az elsőrendű vádlott, mind a per első tolmácsa kapcsán felmerült, hogy nem az, akinek mondja magát, illetve nincs megfelelő képzettsége a tolmácsoláshoz. Milyen kérdéseket vet fel ez ön szerint?
– A képesítés körüli anomáliákat jól érzékelteti az eset pastu női tolmácsának története. Ő és férje dari anyanyelvű tádzsikok, a férj Magyarországon végezte el az egyetemet még a rendszerváltás előtt, Daúd Khán alatt kapott magyarországi ösztöndíjat, akinek politikája következtében mindenki igazolványába „afgán” (vagyis pastu) lett beírva. Az asszony 1990-es letelepedési kérelmében iskolai végzettség gyanánt gyors- és gépíró iskola végzettséget jelölt meg, de Afganisztánban ilyen iskolatípus nincsen. A hivatalok, vállalatok belső tanfolyamokon képezik gépírni tudó kádereiket, gyorsírás pedig arabul egyáltalán nem létezik. 1996-ban elvégezte a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolát az afgán érettségi alapján. Csakhogy előbb a nem létező kabuli gépíró szakközépiskola, még később a kabuli nagy hírű Malalai Gimnázium végzettjének vallotta magát. A Malalai Gimnázium oktatási nyelve a francia, a királyi család és a kabuli elit lányai jártak oda. Egy későbbi interjújában azt vallotta, hogy angol szakos volt a kabuli egyetemen. Csak nekem nem stimmel ebben a történetben valami? Ők most cégükön keresztül vezető szerepet töltenek be a menekültügyi tolmácsolásban, olcsón dolgoznak. A hatóságok pedig, tapasztalatom szerint, a legtöbb esetben az ár alapján döntenek. Az említett ügy elsőrendű vádlottja, aki afgánként kapott Magyarországon oltalmazott státust, noha pakisztáni, azt mondta a tárgyaláson a tolmácsnak, hogy nem érti őt. Az asszony méltósággal kihátrálhatott volna, ha azt mondja: a pesavari (pakisztáni) pastu sok tekintetben eltér az afganisztáni pastu nyelvjárásoktól, ám nem tette. Helyette durva szóváltásba bocsátkozott a vádlottal. Azt is mondta neki: „Mi nem árultunk el téged, te se tedd velem”, és még a titkosszolgálatokat is szóba hozta, mint akik majd kellemetlenkednek a vádlottal. Erre mondta neki a vádlott: „Ha nem tudsz rendesen pastuul és nincs iskolád, menj a francba!”
– Hány hivatalos, vizsgázott arab, pastu, dari tolmács van jelenleg Magyarországon?
– Pastu nyelvből tolmácsvizsgát csak a moszkvai nemzetközi kapcsolatok egyetemén lehetett tenni, orosz nyelvpárral. Egyik afganisztáni egyetemen sincs tolmácsképzés. Arab nyelvből mindössze 8 tolmácsvizsgás és 6 okleveles szakfordító van az országban.
– Közülük egy vizsgázott tolmácsot állítólag az embercsempészek bosszúja következtében akarnak úgymond „kicsinálni”. Tud erről?
– A röszkei tömegzavargás miatti perben dolgozó tolmácsról van szó. Régi magyar értelmiségi családból származik, ő maga negyven éve tevékenykedik a külkapcsolatok területén, nagy államigazgatási tapasztalattal bír. Őt nem lehetett megvenni, megzsarolni, őt ki kell iktatni a körből. Valakik meg is próbálják. Megtámadta egy nő kutyája a lakóhelyénél, mire ő védekezett egy bottal. A térfigyelő kamera rögzítette az esetet, ám a felvételt kizárták a bizonyítékok közül, és hamis vád miatt eljárás alá vonták a nőt. Nem találja furcsának, hogy ezt a tolmácsot a röszkei per kapcsán is elővették, mondván: félrefordította a hatodrendű vádlott beadványát? A szír férfi naponta iratok tucatjaival bombázta a magyar hatóságokat, a tolmács egy ilyen beadványnak a fordításakor rosszul lett, és később emlékezetből fejezte be a fordítást. A vádlott előző napi beadványában írtakra emlékezett, amelyben a férfi még úgy mondta, emlékszik rá, hogy egyesek dobálták a magyar rendőröket, kinyitották a kaput, és ő maga besodródott a tömeggel. A másnapi beadványban már azt állította, hogy mindenki békés volt. A tolmács hiába csatolta be ügyéhez az orvosi szakvéleményt a betegségéről, amitől rosszul lett, az eljáró ügyész nem tartotta relevánsnak a szakvéleményt.
– A tolmácsok esetében tehát kikerülhető a nemzetbiztonsági ellenőrzés. Mi lehet a megoldás?
– A hatósági tolmácsok évente esedékes nemzetbiztonsági átvilágítása. Hiteles körülmények között, szabályzott nyelvvizsgáztatással (a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ez évtől egy menekült segítségével vizsgáztat pastuból és urduból), például belső szaktanfolyammal, jogi tárgyakból, etikai kódexből is vizsgáztatva „hatósági szaktolmács” vagy „hatósági szakfordító” képesítés legyen szerezhető. A szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésével kellene megoldani a hiányt. Az emberjogi szervezeteket szerintem távol kell tartani az államigazgatásnak e területétől. A hatósági tolmácsolás időzített bomba, ahol ha nem tesznek rendet, robbanni fog.
Névjegy
Katona Nasrin okleveles orientalista (iranista, arabista és turkológus) és nemzetközi kapcsolatok szakértő (pastu nyelvvel és Afganisztán szakiránnyal), kül- és biztonságpolitikai elemző. Kandidátus, az MTA köztestületi tagja. Negyven éve tolmácsol perzsa (iráni fárszi és afgán dari), török, azerbajdzsáni, kurd, pastu és urdu nyelveken, orosz és angol nyelvpárral is. Az egyetlen az országban, akinek tolmácsvizsgája van pastu nyelven, végzettségének megfelelően orosz nyelvpárral.