A budapesti átlagnál lényegesen jobb körülmények, magasan képzett, elkötelezett orvosok és szakdolgozók, valamint mindezek eredményeként magas színvonalú ellátás – Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója szerint ez a három ok, amiért egyre több beteg választja az intézményt.
A kórház több évtizedes hírnévnek örvend, az elmúlt években kétszer is kiérdemelte a legjobb kórház címet a fővárosi és a nagy megyei kórházak kategóriájában.
Ficzere Andrea arra is büszke, hogy a legjobb eredményt érték el az állami fenntartású kórházak közül a 2015–2016-os átfogó értékelés szerint is. A rangsor összeállításánál a kihasználtságot, az erőforrások hatékonyságát, valamint a szolgáltatások minőségét vizsgálták. Az Uzsoki az összes kórház közül a legjobb az indokolatlanul felvett betegek alacsony arányát tekintve is (a bent fekvők mindössze 6,5 százalékának nem lett volna feltétlenül szüksége kórházi kezelésre az értékelés szempontjai szerint), alig van adóssága, miközben – éppen a népszerűsége miatt – sokkal több beteget lát el, mint amennyi után finanszírozást kap. –
Nálunk a beteg az első. Akik kórházi kezelésre szorulnak, azokat akkor is felvesszük, ha azzal túllépjük a megszabott korlátot, és emiatt többet költünk gyógyításra, mint amennyi a bevételünk, mert így tartjuk etikusnak. De, ha csak az ellátott esetek mindegyike után megkapnánk a finanszírozást, nem csak hogy adósságunk nem lenne, könnyedén pozitív lenne a mérlegünk – mondja a főigazgató, hozzátéve, hogy ebben segíti őket az is, hogy kifejezetten jó infrastrukturális feltételek között, megfelelő szakmai összetétellel dolgozhatnak.
Az intézménynek jelenleg több mint 1350 dolgozója van. Orvosból alig van hiány, és bár több szakdolgozót is tudnának foglalkoztatni, a helyzet ezen a téren sem olyan kritikus, mint más kórházakban. – Igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy a minimális szinten tartsuk a nővérhiányt. Egyelőre a közeli kollégiumban tervezünk ágyakat bérelni azoknak a vidéki ápolóknak, akik hozzánk jönnének dolgozni, az igazi megoldás azonban egy nővérszálló lenne.
Az egészségügyi intézményekre egyre kevésbé jellemző kedvező humánerőforrás-helyzetet Ficzere Andrea az „uzsokis lelkülettel” magyarázza. – Nagyon komoly összetartó erő van a munkatársak között, a régebb óta itt dolgozók szinte egy családot alkotnak. Kötődnek a kórházhoz, segítik egymást, komoly magánéleti vagy anyagi ok kell ahhoz, hogy valakit más intézménybe, vagy külföldre csábíthassanak.
S hogy ez a belülről és kívülről is jónak mondható kép a jövőben se változzon, a kórház vezetésének rövidebb és hosszabb távra is komoly tervei vannak. – Kinőttük a házat. A régi pavilonok helyett szeretnénk egy új épületet, ahol több osztály betegei is végre méltó helyen gyógyulhatnának. Szeretnénk a rehabilitációs és a krónikus belgyógyászati osztályt is az aktív osztályokhoz hasonló színvonalú helyre költöztetni. A dolgozóink is több, a pihenést és étkezést biztosító helyet érdemelnének, mert eddig csak ezek rovására tudtunk kórtermeket és ambulanciákat bővíteni – mondja Ficzere Andrea.
Az Uzsokiban működik az ország második legnagyobb onkológiai központja, ahová hamarosan új besugárzókészülék érkezik. Tervben van egy ápolási osztály, valamint egy sportsebészeti és sporttraumacentrum létrehozása is, de a diagnosztikának is jó lenne egy saját terület – sorolja a főigazgató, hozzátéve: akár kétszer ekkora VIP-részleget is meg tudnának tölteni.
A magánbetegek ellátását az állami kórházak között az elsők között kezdték meg 2013-ban az Uzsoki Utcai Kórházban. A modellkísérletként indult ellátás olyan sikeresnek bizonyult, hogy azóta is egyre növekvő iránta az érdeklődés.
Ficzere Andrea – ahogyan korábban is mindig – ezúttal is hangsúlyozza: a magánbetegek ellátása térben és időben a közellátástól elkülönítetten működik, a személyzet tisztes bérkiegészítéshez jut, és még így is marad mintegy húsz százalék tiszta haszna a kórháznak, amiből fejleszteni, beruházni tud.
Pluszbevételt jelent az intézménynek az is, hogy ma már a magánegészségügyi ellátók zömének az Uzsoki a háttérintézménye, de betegszervezőkkel, egészségpénztárakkal is szoros kapcsolatban állnak. A szűréstől a szülésen át a sebészeti beavatkozásokig, sőt a sürgősségi ellátásig gyakorlatilag teljes ellátási kínálatot biztosítanak.
Mivel a sikeres modellkísérlet ellenére a kormány úgy döntött, hogy közintézmény nem nyújthat magánellátást, csak külföldi pácienseket vesznek fel, hazai biztosítással rendelkezőket közvetlenül nem, csak ha magánintézményekből érkeznek. Az igény azonban, mint a főigazgatótól megtudjuk, egyre nagyobb, így meggyőződése, hogy előbb-utóbb közelíteni kell a magán- és az állami ellátást a németországihoz vagy a nagy-britanniaihoz hasonló egységes egészségbiztosítással.
Az OTI elsőként hozta létre
Az Uzsoki Utcai Kórház az egységes társadalombiztosítással létrehozott Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) első saját kórházaként, a munkásbiztosítottak igényeinek kielégítésére nyílt meg 1927-ben, az egykori Leány Árvaház helyén. Az intézet már a kezdetektől nagyműtéteket is vállalt, és néhány év alatt igen jó hírnévre tett szert. Az egykor a város peremén létesült közkórház Budapest fejlődésével párhuzamosan folyamatos infrastrukturális, orvostechnikai és szakmai átalakuláson ment keresztül. Ezek közül a legjelentősebb az az elmúlt évtized végén végrehajtott többmilliárdos beruházás, amelynek köszönhetően a kórház mára a főváros egyik legjelentősebb egészségügyi intézményévé vált.