A meglehetősen szerteágazó nyomozásban együttműködnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a közbeszerzési hatósággal, valamint a titkosszolgálatokkal, és elemzik például a sajtóhíreket is. A titkosszolgálatokkal összefüggésben a rendőrség egyelőre nem közölt részleteket, azonban információink szerint az offshore-szálak felderítésében szerepe van a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatalnak, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is.
Az offshore-nyomozással párhuzamosan folyik az Alstom-ügy vizsgálata is. Ez április végén indult, miután lapunk megírta, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyik érdekeltsége pénzt kapott a korrupciós botrányba keveredett francia járműgyártótól. Emlékezetes: Medgyessy cégéhez két részletben összesen több mint 597 ezer euró került tanácsadói szerződések címén 2007-ben és 2008-ban.
Ezt az ügyet is az NNI vizsgálja, vesztegetés gyanúja miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen. Információink szerint a nyomozás határideje 2016. augusztus 3-a, de ha szükséges, ezt meghosszabbíthatják.
Az offshore-botrányt az indította el, hogy nyilvánosságra került egy 2,6 terrabájt nagyságú adathalmaz, az úgynevezett Panama-iratok. Ezeket vizsgálva oknyomozó újságírók számos politikus, közéleti személyiségek, ismert vállalkozók vagy éppen ezek hozzátartozói eltitkolt cégeiről rántották le a leplet.
Korábban Horváth Zsolt volt fideszes képviselőről derült ki, hogy parlamenti képviselősége alatt érdekeltsége volt egy offshore cégben. Az MSZP-s Boldvai László feleségének pedig egy svájci bankszámlás offshore cége volt. A Fidesz azonnal elhatárolódott Horváth Zsolttól, Boldvai László pedig felfüggesztette a párttagságát az MSZP-ben. Kiderült az is, Erős János, aki 2002-től 2010-ig volt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, 2007 és 2009 között offshore cégeivel osztrák befektetési alapokkal üzletelt.