Azzal párhuzamosan, hogy egyre nagyobb a gyermekeken a nyomás a jó tanulmányi eredmény elérése és a jövőjüket megalapozó továbbtanulás miatt, a művészeti tárgyak egy része, mint a zene oktatása teljesen eltűnhet a brit középiskolákból – derül ki abból a friss tanulmányból, amelyet a Sussex Egyetem szakemberei készítettek a szigetországban. A felmérést végzők úgy vélik, a vészjósló eredményért az oktatási rendszer a felelős.
Tudvalévő, hogy a brit középiskolákban két-három év után a tanulók egy, a magyar érettségihez hasonló alapvizsgát tesznek, ez az úgynevezett GCSE (General Certificate of Secondary Education). Ekkor angol nyelvből, matematikából, egy tudományos tárgyból, történelemből vagy földrajzból, régi vagy modern nyelvből és még egy tárgyból kell számot adniuk tudásukról, ami utána nagyban eldönti, milyen szinten folytathatják tanulmányaikat. Az elért eredményt az EBacc (English Baccalaureate) mérték jelzi, amely azt mutatja, hogy egy adott iskola tanulói miként teljesítenek a GCSE-n, hány százalékuk ér el A–C osztályzatot (magyarra átültetve: hármast vagy annál jobbat). Ugyanakkor ez alapján ítélik meg a tanárok munkáját, így viszont a vizsgán nem szereplő tárgyak (például a zene) egyre jobban háttérbe szorulnak.
A 2010-ben bevezetett EBacc egyfelől sikeres, hiszen míg 2010-ben a diákok 22 százaléka vett fel abban szereplő tárgyakat, addigra ez az arány tavaly már 40 százalék volt. A kritikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a művészeti tárgyakat felvevő diákok aránya.
– Az adatok és az irány azt mutatja, hogy a zeneoktatás akár el is tűnhet az iskolákból – figyelmeztetett a tanulmány egyik szerzője, míg társa arra szólította fel a kormányt, hogy tegyen valamit, mielőtt a zeneoktatás örökre eltűnik egyes iskolákból. Hasonlóan látja a helyzetet a Nasuwt tanárszakszervezet, amelynek saját felmérése szerint az EBaccon nem szereplő tantárgyak oktatói folyamatosan teret veszítenek az iskolákban, sokuknak vettek vissza az óraszámából, sőt nem ritkák az elbocsátások sem.
Az oktatási tárca szerint elvárás az iskolákkal szemben, hogy olyan kiegészítő tantárgyakat is ajánljanak, amelyek ugyan nem szerepelnek az EBaccon, de megfelelnek a diákok érdeklődésének. A minisztérium szóvivője a brit közszolgálati csatornának elismerte, hogy a zene és a művészet tanítása kulcsfontosságú a teljes körű oktatásban, ezért tavaly novemberben egy olyan pénzügyi csomagot jelentettek be, ami növeli a diákok hozzáférését a zenei és művészeti oktatáshoz. – Ennek része egy, kifejezetten a zeneoktatásra szánt 300 millió fontos keret, amelyet 2020-ig lehet felhasználni – hangsúlyozta a tárca szóvivője.
Hazai gyakorlat
A Nemzeti alaptanterv szerint az 1–10. osztályban van kötelező ének-zene óra, minimum hetente egy, de zenei tagozatos iskolákban heti négy-öt óra is. A tananyagban a komoly- és népzenei műfajok dominálnak, a könnyűzenére és a dzsesszre általában kevesebb óra jut. Ugyanakkor a tanterv nem köti meg a tanárok kezét teljesen, túlnyomó többségük a kötelező anyagon kívül más szerzőkkel és művekkel is foglalkozik az órai keretek között. Sokan interaktív és digitális tananyaggal készülnek, illetve gyakori a tanórákon kívüli zenei program (koncertlátogatás, iskolai kórus, ki mit tud). Az iskolai oktatás jellemzően énekorientált, tehát az iskolák ugyan többnyire rendelkeznek hangszerekkel, de ezek általában csak a kipróbálást, az órai bemutatókat teszik lehetővé, illetve a zenei kíséretet biztosítják, a rendszeres oktatást nem.