A nemzetközi átlag felett teljesítenek a magyar 4. és 8. osztályos diákok matematikából és természettudományos tárgyakból a 2015-ös TIMSS- (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérés szerint. A TIMSS-vizsgálat 1995 óta négyévenként méri a 4. és 8. évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi tudását. Magyarországon a felmérésben 144 iskolából több mint ötezer negyedik osztályos és csaknem 4900 nyolcadikos vett részt.
A matematika esetében a magyar negyedikesek 12 százaléka sorolható a kiváló képességi szintbe, amely arány inkább a nálunk jobb eredményt elérő országokra jellemző. Ugyanakkor a leszakadók aránya is viszonylag magas (8 százalék), ehhez hasonló érték elsősorban a nálunk gyengébb eredményű államoknál tapasztalható – állapította meg a kutatás. A magyar nyolcadikos tanulók esetében a kiváló szintet elérők aránya ugyancsak viszonylag magas – 12 százalék –, és ugyanez a helyzet az alacsony szintet sem elérők esetében. A magyar nyolcadikosokkal egy szinten teljesítettek Írország, az Egyesült Államok, Anglia, Szlovénia, Norvégia, Litvánia, Izrael és Ausztrália diákjai.
A vizsgálat természettudományi mérésében a magyar diákok mindkét évfolyamon jobb eredményt értek el a TIMSS-felmérés 500 pontos skálaátlagánál. Ám amíg 4. évfolyamos diákjaink tudása javult az eltelt mérési ciklusokban – és mára az egyik legjobb európai eredmény az övék –, addig a 8. évfolyamosok, akik 1999-ben 552 ponttal a legjobban szereplők között voltak a vizsgálatban, 2015-ben 527 pontot értek el.
A TIMSS megállapította azt is, hogy a családi háttér, a tanulók szociális, kulturális és gazdasági helyzete nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is hatással van a matematika- és a természettudomány-eredményekre. Ugyanakkor itthon a családi háttértényezők teljesítményre gyakorolt hatása erősebb az átlagosnál, és ez az összefüggés még akkor is fennáll, ha a mérési eredmények stagnálnak vagy javuló tendenciát mutatnak. A 2011-es méréshez viszonyítva az egyes tanulói csoportok többé-kevésbé azonos mértékben fejlődhettek, a hátrányosabb helyzetű tanulócsoportok felzárkózó teljesítményjavulásáról azonban nem lehet beszélni.
A TIMSS-felmérés jóval pozitívabb képet fest a magyar diákok képességeiről, mint a PISA (Programme for International Student Assessment)-teszt, amelynek legfrissebb eredményei a héten lesznek megismerhetők. Utóbbit az OECD 2000 óta készíti el háromévente, és a 15 évesek körében méri a tanulók természettudományi, olvasási-szövegértési és matematikai kompetenciáját. A jelentős különbségek hátterében az állhat, hogy míg a PISA azt vizsgálja, a tanulók mennyire tudják a gyakorlatban használni az iskolában megszerzett tudást, addig a TIMSS a lexikális tudást kéri számon.
A PISA esetében a legutóbb a magyar fiatalok mindhárom vizsgált területen rosszabb eredményeket értek el, mint a korábbi vizsgálaton.