Hamarosan megkapja a Teréz körúti robbantás gyanúsítottja az elkövetőről térfigyelő kamerával készült felvételeket, tudta meg a Magyar Idők. P. László védője, Brunner Tamás elmondta: elkészült a kamerafelvételek okirati leírása is, azaz a hatóság jegyzőkönyvbe foglalta, hogy pontosan mi látható a mozgóképeken. A védelemnek eddig is rendelkezésére álltak a kamerafelvételekből kifotózott pillanatfelvételek, ám a mozgóképekre szükség van az általuk kezdeményezett bizonyítási eljáráshoz. Antropológus szakértő bevonásával hasonlítják össze a gyanúsított testalkatát, arcformáját, valamint mozgását a térfigyelő kamerákon látható, a hatóság által a tettesnek mondott férfi testalkatával, arcformájával, illetve mozgásával. A védelem álláspontja szerint a mozgóképeken nem a gyanúsított szerepel.
P. László 186 centiméter magas, míg a hatóságok – a kamerafelvételek alapján – 170–175 centiméter magas tettest kerestek. Amennyiben az antropológus szakértő kimondja, hogy a felvételeken szereplő férfi nem P. László, vagy hogy nem állítható jó közelítéssel, hogy ő látható a képeken, az a védelem szerint alapjaiban befolyásolhatja az ügy menetét.
Brunner Tamás kérdésünkre elmondta azt is, hogy a másik indítványukat is befogadta a vizsgálatot végző Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), iktatták a beadványt, ám a DNS-sel kapcsolatos kérdéseikre még nem született meg a hivatalos válasz. A védelem egyebek mellett azokra a kérdésekre vár választ, hogy valaki DNS-hordozója miként kerülhet fel egy tárgyra, illetve megsemmisül-e a DNS egy robbanás során. A védő szerint azért van szükség e kérdések megválaszolására, mert a védence elleni bizonyítékok között DNS-azonosságot bizonyító szakértői vélemények is vannak.
A részletekről Brunner Tamás nem kívánt beszélni. A Magyar Idők azonban úgy tudja, a Teréz körúti robbantásnál a pokolgépet egy olyan hátizsákban szállította a helyszínre az elkövető, amelynek maradványain P. László DNS-hordozóját találták meg. (DNS-hordozó az az élő szervezetből származó anyagmaradvány, amiből azonosításra alkalmas DNS-spirál nyerhető ki.) A pokolgép indításához használt elektronikát egy garázsnyitó távirányítóval indította az elkövető, a távirányító jelét fogadó, a pokolgépen lévő elektronika maradványain ugyancsak megtalálták P. László DNS-hordozóját.
Egy már nem hivatásos igazságügyi szakértőtől megtudtuk, a Teréz körúti eseményt, azaz a robbanást szakmailag gyors égésnek nevezik, és nem robbanásnak. A két folyamat között az esemény gyorsasága, illetve az tesz különbséget, hogy a detonáció lefojtott térben történik-e vagy sem. A Teréz körúton műtrágyaalapú, házilag kevert robbanóanyag detonált nyílt térben, azaz ellentétben a hagyományos csőbombákkal, az adott helyen nem zárt csőben, hanem egy nyitott edényben volt a robbanóanyag, amire hatásnövelésként szögeket szórt a tettes. A hátizsákot egy ablakbeugrásba rakta le az elkövető, így a detonáció kifelé, az utca és az éppen odaérkező rendőrjárőr irányába hatott. A szakértő szerint az adott körülmények között maradhat DNS-spirál kinyerésére alkalmas DNS-hordozó az egyébként megrongálódott alkatrészeken. P. László továbbra is állítja: nem ő az elkövető.