Évről évre kevesebben szereznek nyelvvizsgát – derült ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának lapunk által megismert adataiból. Míg 2006 és 2010 között évente 170-180 ezer volt a sikeres vizsgák száma, az utóbbi négy évben 150 ezer alá csökkent. A legkevesebben 2013-ban és 2014-ben jutottak bizonyítványhoz, ekkor 127 825 és 122 885 dokumentumot állítottak ki. Tavaly ismét többen nyelvvizsgáztak sikeresen, de a vizsgázók száma ekkor is csak körülbelül 135 ezer volt.
A tíz év alatt a legtöbben – 1 042 635-en – angolból tettek nyelvvizsgát. A kiállított bizonyítványok száma azonban csökkent: míg 2006-ban még 111 239-et, tavaly már csak 96 615-öt adtak ki. A második legnépszerűbb idegen nyelvnek a német bizonyul, ebből csaknem 382 000 bizonyítványt adtak ki 2006 és 2015 között. Ugyanakkor jól látszik, hogy ebből a nyelvből is egyre kevesebben vizsgáznak: 2006-ban még mintegy 54 ezer nyelvvizsga-bizonyítványt állítottak ki, 2011-ben már csak 38 104-et, tavaly pedig 28 310-et.
A népszerűségi listán a következő az eszperantó nyelv, amelyből még mindig több ezren tesznek nyelvvizsgát évente. Tíz évvel korábban csaknem négyezren választották ezt a nyelvet, sőt, 2007-ben már a hatezret is meghaladta a vizsgázók száma. Ha azonban az utóbbi pár évet nézzük, a csökkenés az eszperantó esetében is megfigyelhető, hiszen tavaly már csak háromezren szereztek bizonyítványt.
Bár a vizsgázók száma az elmúlt években ingadozott, a francia, a spanyol és az olasz esetében nagyjából évente másfél-kétezren tettek nyelvvizsgát. A francia nyelv esetében nagyobb a visszaesés: tíz évvel korábban még 3500-an vizsgáztak, tavaly viszont már csak alig kétezren. Egyre többen vizsgáznak viszont török nyelvből: míg tíz éve csak 19-en szereztek bizonyítványt, tavaly már 42-en. Hasonló a helyzet a japán és a dán esetében is: utóbbiból 2006-ban még csak 3, tavaly már 19 volt a sikeres nyelvvizsgák száma (2006 és 2015 között összesen 118). Érdekesség, hogy az elmúlt tíz évben egy nyelvvizsga-bizonyítványt állítottak ki ruszinból, és míg lengyelből évekig senki nem vizsgázott, tavaly tízen is.
Hazánk egyébként nem áll túl jól a nyelvtudást illetően az Európai Unióban – ez derült ki abból az Európai Bizottság által 2012 elején készített Eurobarométer-felmérésből, amely az uniós polgárok nyelvtudását vizsgálta. A kutatás szerint a tagállamok közül hazánkban a legnagyobb – 65 százalék – azok aránya, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek, utánunk Olaszország következik 62 százalékkal, majd az Egyesült Királyság és Portugália egyaránt 61 százalékkal.
A vizsgálat rávilágított, hogy mi, magyarok a leghasznosabbnak az angol és a német nyelvet tartjuk. Érdekes az az eredmény, hogy az EU lakosságának 44 százaléka szívesebben nézi a külföldi filmeket és programokat felirattal, míg 52 százalék a szinkronizált műsorokat kedveli. A magyarok esetében csupán 27 százalék részesíti előnyben a feliratot, 72 százalék inkább a szinkront választja.
Feladatok a Feröer-szigetekről
Német nyelvből érettségiztek pénteken a diákok a középiskolákban. Az írásbeli vizsga – hasonlóan az angolhoz – emelt és középszinten is négy részből állt. Az olvasott szöveg értésére, nyelvhelyességre, a hallott szöveg értésére és az íráskészség bizonyítására a középszinten összesen 180 perc, emelt szinten 240 perc állt a diákok rendelkezésére. A középszintű vizsgánál a diákoknak egyebek mellett a Feröer-szigetek téli és nyári időjárásáról, valamint egy nemesi család kastélybeli életéről kellett olvasniuk, és azokhoz kapcsolódóan feladatokat megoldaniuk. Az írásbeli érettségik május 24-ig tartanak.