Tavaly 158 gyilkosság történt Magyarországon; közel negyven százalékkal kevesebb, mint 2014-ben – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság adataiból. A fővárosban 35 embert öltek meg, míg Pest megyében 28 halálos áldozatról tudunk. Nagy a gyilkosságok száma az ország északi és középső részein is, Borsodban és Bács-Kiskunban több mint tíz esetben indult nyomozás. Az utóbbi megyében a kiterjedt tanyavilág miatt előtérben áll az áldozatvédelem, a személy- és vagyonbiztonság, hiszen az ott élők nagy számban időskorúak és egyedülállóak. Érdekes adat, hogy bár a legtöbb személy elleni erőszak Tolna megyében volt, mégis ez az egyetlen olyan országrész, ahol mindössze egy gyilkosságról tájékoztatott a rendőrség.
A leglátványosabb sikert a rablások visszaszorításában érte el a rendőrség, ezek száma néhány év leforgása alatt hatvan százalékkal csökkent. Míg 2014-ben kétezer, tavaly alig nyolcszáz alkalommal indítottak eljárást. A főváros után a legtöbb rablás Heves, Borsod és Szabolcs megyében volt. Az északi térségben mintegy ötven alkalommal értek tetten 18 éven aluli fiatalokat, és ugyanennyi harminc év alatti fiatal felnőttnek kellett felelnie a tettéért.
A jelentős visszaesés legfőképpen a prevenciónak köszönhető.
A rendőrség nagy figyelmet fordít a fiatal generációra: a diákoknak a sokrétű iskolai programok alkalmával nemcsak azt tanítják meg, hogyan tudnak felismerni egy veszélyhelyzetet, de arra is rámutatnak, hogyan kerülhetik el az áldozattá válást és a bűnözői életet egyaránt. A megelőzés a nyugdíjasokra is kiterjed. Az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények egyik leggyakoribb fajtája az úgynevezett unokázós csalás: a bűnözők az idős emberek jóhiszeműségét használják ki, az éjszaka közepén telefonálnak, elváltoztatják hangjukat, sírnak, és a „bajba került” gyermek vagy unoka nevében pénzt, illetve ékszereket kérnek. A Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság kampánya erre a veszélyre hívta fel a figyelmet. A program sikeressége számokban is mérhető, Budapest V. kerületében 80 százalékkal csökkent az elkövetések száma, a rendőri jelentések szerint a hívás megszakítása után a legtöbben azonnal a 112-t tárcsázzák.
Az autólopások száma is csökkent, míg három éve több mint ezer alkalommal érkezett bejelentés, a tavalyi adatok szerint 870 esetet rögzítettek – ez 22 százalékos visszaesés. A bűnügyi térkép alapján a legtöbb autót Szabolcsban vitték el, ott közel száz alkalommal riasztották emiatt a hatóságokat. A legtöbb járművet Bács-Kiskunban törték fel, de a megyének a lopásokból is bőven jutott: összesen 14 fiatalkorút értek tetten, a harminc év alatti korosztályból pedig 15 ember ellen indult eljárás. A nyugati határhoz közel, Zala megyében viszont nem kell félteniük az embereknek az autóikat, ott a legalacsonyabb az ezzel kapcsolatos bűncselekmények száma. A gépjárműlopások felderítése az utóbbi években sokat javult, az ORFK közlése szerint ez annak köszönhető, hogy országos szintű koordináció zajlik, amelyet a főkapitányi biztos koordinál. A polgárőrök egyre nagyobb számú jelenléte is sokat javít a közbiztonságon és a rablásos bűncselekmények visszaszorításában.
A szakértők szerint ellophatatlan autó nem létezik. A tolvajok egy része nem túl rafinált, és az egyszerűségre törekszik. A legelterjedtebb technikák közé tartozik, hogy betörnek a tulajdonos házába, és egyszerűen leakasztják a kulcsot. A legtöbb ember közvetlenül a bejárati ajtó mellett vagy ahhoz közel tartja a lakás-, a garázs- és a kapukulcsot is. Az autótolvajok másik fele viszont precíz és rengeteg energiát fektet „munkájába”. Legtöbbször kifigyelik áldozatukat: ideális és kedvelt helyszín lehet a városszéli metrómegállóhoz közeli parkoló, így potenciális jelöltek lehetnek azok, akik az agglomerációból érkeznek, és autójukat egy megálló közelében hagyják.