Magyarországon mintegy félmillióra teszik az alkoholisták számát, ám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2015-ben alig 15 és fél ezer alkoholbeteget tartottak nyilván, akik valamilyen kezelésben is részesültek. Ez azt jelenti, hogy az alkoholbetegek alig 3 százaléka kapott valamilyen speciális ellátást. Ez azonban nem magyar jelenség, különböző becslések szerint Európa-szerte jellemző, hogy az alkoholproblémákkal küzdők csupán körülbelül 10 százaléka kap kezelést. Kutatási adatok is bizonyítják, hogy a túlzott alkoholfogyasztás okozta megbetegedések (alkoholabúzus, alkoholfüggőség és egyéb problémák) jelentős része kezeletlenül marad.
Ennek az egyik oka, hogy – mint az egy, a Demográfia című szaklapban publikált tanulmányból kiderül – az alkoholbetegek jelentős része, mintegy 80 százaléka nem kér orvosi segítséget. A másik, amint a tanulmányt megalapozó reprezentatív nemzetközi vizsgálat magyar adatai mutatták, hogy az alkoholproblémát, akár még a súlyosabb formáját is, nem mindig ismerik fel a háziorvosok.
Az Elekes Zsuzsanna szociológus, egyetemi tanár által jegyzett tanulmányból kiderül: a megkérdezett betegek 4,2 százaléka mondta, hogy mindennap iszik, 4,6 százalékuk számolt be arról, hogy iszik, ha problémái vannak, míg 3,3 százalékuk konkrétan alkoholfüggő volt. A háziorvosok azonban csak az érintettek mintegy harmadánál ismerték fel, hogy tüneteik hátterében jelenlegi vagy korábbi alkoholproblémák állhatnak. Ráadásul, míg a háziorvosok nagyobb arányban minősítették alkoholistának az idősebb, az alacsonyabb iskolai végzettségű, az inaktív és a munkanélküli embereket, a betegkérdőívek alapján úgy tűnik, hogy az alkoholfüggők között bizony több a fiatal és az, aki rendszeresen dolgozik. A kutatás során az észak-magyarországi és a dél-dunántúli praxisok háziorvosai sokkal nagyobb arányban diagnosztizáltak alkoholproblémát, mint más területeken élő kollégáik. A kutatók szerint nem zárható ki, hogy a háziorvosi diagnózisra hatással vannak a „tipikus alkoholistát” leíró sztereotípiák.
A nemzetközi kutatás ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a fel nem ismert alkoholbetegség nem magyar sajátosság. A kutatásban részt vevő országok egészét jellemző adatok is arra utalnak, hogy a háziorvosok által diagnosztizált alkoholbetegek, illetve a kérdőívek alapján alkoholproblémával küzdőnek számítók az esetek alig egyötödében egyeznek meg.
Lesújtó adatok
A kutatás eredményei szerint az alkoholproblémát, akár még súlyosabb formáját is, nem mindig ismerik fel a háziorvosok, a beteg ritkán kér és kap segítséget a probléma kezelésére. Ez azért is komoly gond, mert hazánk a világ vezető országai közé tartozik az alkoholfogyasztásra visszavezethető halálozásban. A WHO adatai alapján évente tízezer magyar hal meg a mértéktelen italozás következtében, elsősorban májzsugorban, hasnyálmirigy-gyulladásban, a szesz okozta rákbetegségekben és balesetekben. A szervezet ezzel együtt azt is megállapította: míg az ezredfordulón Magyarországon évi 12 liter volt az egy főre jutó elfogyasztott szeszmennyiség, 2012-re ez az érték 11,1 literre csökkent.