Várhatóan két héten belül eldől, hogy kik kerülnek az 58 tankerületi központ élére – tudta meg a Magyar Idők. Az oktatásért felelős államtitkárság lapunkat úgy tájékoztatta: a centrumok leendő vezetőinek meghallgatása a végéhez közeledik, a kiválasztási folyamatban a jelentkezők szakmai tudását, vezetői kvalitásait vizsgálja a tárca.
Közölték: a tankerületi központok elhelyezkedését a területi és közlekedési sajátosságok, a települések közti távolság és megközelíthetőség, a tanulói-foglalkoztatotti létszám, a fenntartott feladatellátási helyek száma és az egyes oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egységes biztosításának figyelembevételével határozták meg. – Azokban a tankerületekben, ahol szükséges, a központ mellett kihelyezett irodát is működtetni fog a fenntartó, ezzel is segítve a zökkenőmentes ügyintézést, a helyi szintű személyes kapcsolattartást – hívta fel a figyelmet az államtitkárság.
Emlékeztettek, hogy a minisztérium a Köznevelési Kerekasztal javaslatainak figyelembevételével hozta meg döntését az új tankerületi központok felállításáról. A szaktárca szerint az új struktúra sokkal nagyobb szabadságot ad az iskoláknak és az igazgatóknak is: ismerni fogják az intézményi költségvetést, amelynek a tervezésében is részt vesznek, emellett a szakmai-dologi keretükről szabadon dönthetnek majd.
Az államtitkárság felhívta a figyelmet arra is, hogy az intézményekben dolgozó munkavállalók kinevezése is az iskolaigazgatók javaslatára történhet meg, ők a kinevezés és megszüntetés kivételével minden munkáltatói jogkört gyakorolhatnak. – Ott, ahol eddig csak fenntartó volt az állam (és a működtetést az önkormányzat végezte), január elsejétől ismét az igazgató lesz a munka irányítója a technikai feltételeket biztosító dolgozók esetében is – tették hozzá. Megjegyezték azt is, hogy az igazgatók a tankerületi tanácsokban képviselik az intézmény érdekeit, a tankerületi stratégia kialakításában tanácsadó-véleményező szerepet fognak kapni. Emellett érdekeltté válnak saját bevételek termelésében, mivel a befolyó összeg egy részét szabadon felhasználhatják fejlesztésekre.
A tankerületek feladatait ismertetve az államtitkárság rámutatott: a centrumok – a helyi közösség igényeit és a gyerekek érdekeit figyelembe véve – ellátják a fenntartással, működtetéssel kapcsolatos technikai feladatokat, lebonyolítják a szükséges beszerzéseket, gondoskodnak a munkaügyi dokumentumok kezeléséről, az intézmények működéséhez szükséges források biztosításáról. Ezenkívül ha lesz rá igény, szakmai segítséget nyújtanak az iskoláknak új pedagógiai módszerek kialakításában.
A tankerületi elképzeléssel nem mindenki ért maximálisan egyet. Karsay József (Fidesz–KDNP) levélben fordult Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez javaslataival. Budafok-Tétény polgármestere a közoktatási rendelet és törvény módosítását kérte; azt szeretnék elérni, hogy július elsejével jöjjön létre egy dél-budapesti tankerületi központ, XXI-XXII-XXIII. kerületi illetékességgel, emellett az iskolafenntartói feladatokból is többet adnának az erre vállalkozó helyhatóságoknak.
A felvetésre az oktatási államtitkárság lapunknak így reagált: „Tiszta helyzetet teremtünk az iskolák fenntartásában, amely ezentúl az állam feladata lesz.” Hangsúlyozták, hogy az önkormányzati fenntartás egyszer már megbukott, eladósította és csaknem csődbe vitte a településeket, amelyek 2010-re 1300 milliárd forint adósságot halmoztak fel. Az iskolafenntartás terhét ezért az állam átveszi az önkormányzatoktól, amelyeknek azonban nem szűnik meg a kapcsolatuk a helyi oktatással. Létrejönnek a tankerületi tanácsok, ezekbe ők is delegálhatnak tagokat – hívták fel a figyelmet.