Az elsőfokú felmentő ítélet hatályon kívül helyezésére és új elsőfokú eljárás lefolytatására tett indítványt az ügyészség a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) eladása ügyében indult per másodfokú tárgyalásán tegnap. Az ügynek hét vádlottja van: Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet, Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium volt államtitkára, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) egykori vezérigazgatója, Császy Zsolt, a cég értékesítési igazgatója, valamint a társaság három másik alkalmazottja.
Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával vádolja, míg a többieket bűnpártolással és magánokirat-hamisítással. A Budapest Környéki Törvényszék első fokon bűncselekmény hiányában minden vádlottat felmentett. A Sukoró-ügyben ugyanaz a bírói tanács járt el másodfokon, amelyik most ítélkezik a Kerki-ügyben másodfokon, és amely felmentette Tátrait és társait az ingatlancseréről szóló perben.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a moszkvai épületet 2008-ban 23,7 millió dollárért adták el, de a vevő nem sokkal később már ennek négyszereséért, több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádirat szerint Székely Árpád a felettesei tudta nélkül írta alá az adásvételi szerződést. Az ügyészség szerint a többi vádlott fedezni próbálta őt, ezzel követték el a bűnpártolást.
Az elsőfokú ítélet indoklása szerint azonban Székely nem volt vagyonkezelő, így hűtlen kezelést sem követhetett el. Az ügyészségi fellebbezés ugyanakkor leszögezi, a diplomata 2006 decemberétől írásbeli felhatalmazással is rendelkezett a vagyonkezelésre vonatkozóan. A vádlottak az elsőfokú eljárásban azzal védekeztek, hogy a telek az orosz állam tulajdonában volt, ami lényegesen csökkentette a rajta álló épület értékét.
A tegnapi tárgyaláson az ügyvédek az elsőfokú, felmentő ítélet helyben hagyását kérték, míg az ügyész az ítélet hatályon kívül helyezését, és új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta. A vádlottak az utolsó szó jogán azt hangsúlyozták: nem követtek el bűncselekményt. Székely Árpád arról beszélt: igazi vagyonvesztés akkor következett volna be, ha az állam megtartja az épületet.
Nem költöttek ugyanis a karbantartására, felújítására eleget, így a volt nagykövet szerint az ingatlan évente két-három millió dollárt vesztett az értékéből. Horváthné Fekszi Márta közölte, mindig a hazai és a nemzetközi jogszabályok alapján járt el. Tátrai Miklós és Császy Zsolt az utolsó szó jogán az ügyészség tevékenységét bírálta.