Máig aktuális, hogy milyen volt a viszony az egyház és a kommunista államhatalom között – hangsúlyozta tegnap Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a Keresztény társadalmi mártírium 1944–1956 című nemzetközi budapesti konferencián. Emlékeztetett arra: a Magyarországi Evangélikus Egyház tényfeltáró bizottságot hozott létre a tanácskozás témájának kutatására. Kifejtette: ahhoz, hogy az egyházak a magyar közéletben hitelesen tudjanak „megállni”, foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel, és a felelősöket meg kell nevezni.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke megnyitójában rámutatott: a szovjetek világnézeti hadjáratot folytattak az egyházak ellen, még a passzív ellenállókat is megsemmisítésre ítélték. Céljuk az egyházi struktúra és a papság megsemmisítése volt. – A kommunizmus rémtetteivel való szembenézés sokak számára ma is kellemetlen, pedig a mintegy 80-100 millió áldozat ezt elkerülhetetlenné teszi – fűzte hozzá.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke felhívta a figyelmet: Kelet-Európában a második világháború után eltökélt, szisztematikus keresztényüldözés folyt. – Ennek feltárását az elmúlt negyedszázadban kínos nehézkesség jellemezte – fogalmazott a református püspök. Kitért arra is: nem feledkezhetünk el azon keresztényekről, akik ma szenvednek el üldöztetést 47 országban.
– Ma a világon a kereszténység a legüldözöttebb vallás – jelentette ki.