Az Európai Unió és Kanada között létrejött kereskedelmi és beruházási megállapodás, vagyis a CETA „átmeneti alkalmazásának” első napja szeptember 21. volt. Ezen a napon a megállapodás több mint 90 százaléka még azelőtt hatályba lépett, hogy az uniós tagállamok nemzeti és regionális parlamentjei jóváhagynák azt.
Az átmeneti alkalmazás köre kiterjed a vámkedvezményekre és a szélesebb körű kereskedelmi és szabályozói együttműködésre is, amelynek révén a vállalkozások kiemelt hozzáférést szereznek a döntéshozókhoz.
A megállapodással kapcsolatban a Greenpeace három tájékoztató anyagot tett közzé, amelyben az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot érintő súlyos aggályokra hívják fel a figyelmet. A CETA-val szerintük az észak-amerikai agrárvállalatok megkerülhetik a fogyasztók egészségét és biztonságát őrző szigorúbb szabályozásokat.
Kanadában ugyanis az uniósnál enyhébb élelmiszer-biztonsági szabályozások vannak hatályban, a mezőgazdasági termelés pedig nagyobb mértékben függ a vegyi adalékanyagok és génmódosított összetevők (GMO) használatától. A zöldek úgy vélik, a CETA révén így klónozott anyagok és élőlények juthatnak be az európai piacokra.
– A CETA-val megsokszorozódhat az egészségtelen élelmiszerek európai importja, és felülírhatókká válnak az egészségünket és biztonságunkat védő fogyasztóvédelmi szabályozások – közölte ezzel kapcsolatban Nyitray Dániel, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
– Komoly veszélyeket jelentenek környezetünkre, a demokráciára, az igazságszolgáltatás függetlenségére és az emberek jólétére is a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményekben tervezett befektetésvédelmi rendszerek, amelyek különleges előjogokat biztosítanak a külföldi befektetőknek – figyelmeztetett múlt szerdán Gus van Harten, a kanadai York Egyetem jogászprofesszora a Magyar Természetvédők Szövetsége által rendezett fórumon.
A Vállalatok kontra kormányok című sajtóbeszélgetést és konferenciát az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában szervezték meg. A rendezvényen elhangzott, hogy a legvitatottabb kérdések közé tartoznak a befektetők és államok közötti vitarendezési eljárások, amelyek lehetővé teszik a külföldi befektetők számára, hogy bepereljék azokat a kormányokat, amelyek állampolgáraik egészsége vagy akár környezetünk védelme érdekében bizonyos intézkedéseket hoznak meg.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője hangsúlyozta, az, hogy a külföldi befektető cégek beperelhetnek kormányokat, nem csak elméleti veszély: a kanadai Gabriel Resources például jelenleg éppen egy a CETA-hoz hasonló, kétoldalú egyezményre hivatkozva perli Romániát, hogy kikényszerítse a verespataki cianidos technológiájú aranybánya engedélyezését.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace Magyarország ezért arra kérte a magyar országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg hazánkban a CETA ratifikációját.
Bár az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezmény fejezeteinek többsége múlt csütörtöktől ideiglenesen hatályba lépett, a legveszélyesebb részre, a befektetésvédelmi fejezetre ez nem vonatkozik, ahhoz tagállami ratifikálásra lenne szükség. A belga kormány az Európai Bírósághoz fordult, kikérve a testület véleményét arról, hogy összhangban van-e az uniós joggal az egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer.