Önmagában is sértőnek tartja Pintér Sándor belügyminiszter (képünkön) két ellenzéki képviselő azon kérdését, hogy vett-e át pénzt Szemjon Judkovics Mogiljevicstől, vagy a képviseletében eljáró személytől. Dietmar E. Clodo, a hazánkban egy pénzhamisítási ügy, illetve az emlékezetes bombagyárosügy miatt kétszer is jogerősen elítélt német bűnöző egy könyvben idézett interjúban vádolta meg Pintér Sándort kenőpénz elfogadásával.
A bűnöző azt állította, hogy 1993–1996 között a „Szeva bácsiként” ismert Mogiljevics megbízásából ő maga adott rendszeresen kenőpénzt a jelenlegi belügyminiszternek, valamint egy alkalommal Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnöknek. Clodo azt is állította, hogy Tonhauser László, a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának (SZBEI) akkori vezetője is kapott tőle kenőpénzt. Tonhauser és emberei fogták el a 90-es évek elején először hazánkban Clodót, akit a német hatóságok egy dohánymilliárdos elrablásával kapcsolatban köröztek. Pintér Sándor pedig az állítólagos kenőpénzes időszakban országos rendőrfőkapitányként Tonhauser főnöke volt.
A bűnöző vádjait alapul véve Szél Bernadett és Hadházy Ákos, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselői írásban tettek fel kérdéseket a belügyminiszternek, egyebek mellett a kenőpénzről. Pintér Sándor írásbeli válaszában úgy fogalmazott: „Az a kérdés pedig, hogy vettem-e át pénzt Mogiljevicstől, vagy bármely, Mogiljevics képviseletében eljáró személytől, önmagában sértő.” Azt is közölte a képviselőkkel, hogy az akkor irányítása alatt álló Belügyminisztérium alárendeltségében működő rendőrség 1998-ban végrehajtott akciója eredményeként Dietmar Clodót őrizetbe vették, majd letartóztatták. A bíróság tíz évre ítélte.
Clodóval kapcsolatban pedig az 1998–2002 között lezajlott parlamenti bizottsági meghallgatásokon a miniszter választ adott minden kérdésre, amelyek fellelhetők a jegyzőkönyvekben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda képtelenségnek minősítette Clodo vádjait és visszautasította azokat.