A közlekedés eszköze, mikéntje nem a környezettudatossággal, hanem a kor változásával és ezáltal az egzisztenciális helyzettel, valamint a kényelmi szempontokkal függ össze – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Jófogás közös kutatásából.
E szerint a mostani iskolások, fiatal felnőttek 74 százaléka ugyan tömegközlekedéssel vagy gyalogosan jár (ha éppen nem a családdal utazik), de ezt inkább autó híján, olcsó megoldásként, azaz kényszerből teszi. Bizakodásra ad okot, hogy a megkérdezett fiatalok 37 százaléka választja a biciklizést, még ha ezt 70 százalékuk a környezetvédelmi szempontok helyett sokkal inkább sportos megközelítésből is teszi. A jövő nemzedéke azonban többet szeretne autóval közlekedni, ennek terhére pedig elhagyná a tömegközlekedést.
A felmérésből kiderült az is, hogy az 1980 és 1995 között születettek 54 százaléka, a náluk idősebb generáció 45 százaléka, míg az 58–77 évesek 48 százaléka jár tömegközlekedéssel vagy gyalog. Ennek megfelelően az 1960 és 1979 között születettek használják leginkább az autót, ennek a korosztálynak az 53 százaléka választja ezt a közlekedési eszközt.
Ami a szelektív hulladékgyűjtést illeti, a fiatalok esetében a következő kép mutatkozik: a papír különválogatására 66 százalékuk ügyel, míg az üveg szelektálására 62 százalékuk fordít hasonlóan nagy figyelmet (azért is, mert vonzó számukra a visszaváltásért kapott pénz lehetősége), illetve jól tudják, hogy a szerves hulladékot is érdemes különválogatni, esetleg komposztálni.
A műanyaggal és a fémmel kapcsolatban már kevésbé lelkesek, de ennek oka az is lehet, hogy nem minden lakóközösség rendelkezik a közelben ezekre specializált tárolókkal. A legfiatalabb generáció pedig nem mond le egykönnyen a kényelméről. Mivel azonban ennek a korosztálynak a nagy része még otthon él, és nem maga dönt a háztartási kérdésekről, túl nagy befolyásuk arra sincsen, hogy a család milyen környezetvédelmi megoldásokat használ.
A kutatás szerint az aktív internetezők hajlamosabbak arra, hogy betartsák a szelektív hulladékgyűjtés szabályait: a papír, az üveg és a kerti zöld hulladék különválogatására 73 százalék figyel, míg a műanyagot és fémet 69 százalék szelektálja.