Kelebián, Bácsalmáson, Madarason és Hercegszántón létesít új határvédelmi bázisokat a Magyar Honvédség. A kelebiait már használatba vették, az utolsó, a hercegszántói pedig márciusra készül el – mondta lapunknak Benkő Tibor vezérezredes. A konténerekből álló bázisok egyenként mintegy 150 katona elhelyezésére alkalmasak, a hálókörletek mellett mosdók, étkező, szabadidős helyiség és konditerem áll a honvédek rendelkezésére.
A bázis minden helyisége fűthető és légkondicionálóval felszerelt. Benkő Tibor lapunk kérdésére elmondta: azért van szükség ezekre a bázisokra, mert a határ menti településekről a katonáknak naponta olykor egy-másfél órát is utazással kellett tölteniük, mielőtt megkezdhették volna a szolgálatot a kerítés mellett. Emellett XXI. századi elhelyezést biztosítanak, szemben az eddig ideiglenesen használt épületekkel. A magyar katonák számára megszokottak a hasonló konténerbázisok, hiszen ilyenekben laknak a külföldi missziók során is, például Irakban és Afganisztánban.
A határvédelmi feladatokban jelenleg egyszerre körülbelül háromezer katona vesz részt. A vezérezredes szerint ez a szám akár 30-50 százalékkal is csökkenthető lesz, ha megépül az újabb kerítés a határon, és ha nem változik a migrációs nyomás.
A vezérkari főnök kijelentette: szeretnék, ha 2026-ra összesen húszezer kiképzett önkéntes tartalékos katonája lenne a honvédségnek. Benkő Tibor emlékeztetett: 2002-ben még kilencvenezren voltak, ám 2004-ben, a sorkötelezettség megszüntetésével ez a létszám is jelentősen lecsökkent. A tervek szerint az új tartalékos katonákat területenként toborozzák majd. Mindezt úgy tervezik, hogy a civil végzettségükhöz közel álló területen képeznek szakértőket az önkéntesekből.
Benkő Tibor hozzátette: nemcsak a végzettséget, hanem például az önkéntesek hobbiját, érdeklődését is felmérik, hiszen ha például egy fiatal a szabadidejében rádióamatőr, belőle valószínűleg híradós katonát érdemes képezni. A tartalékosok esetében a továbbképzésről is gondoskodik a honvédség: állandó problémát jelent például a gépjárművezetők hiánya, így a tervek szerint az önkénteseket hozzásegítik a C kategóriás jogosítvány megszerzéséhez.
A katonaság fejlesztését már a középiskolákban megkezdik: szeptembertől egy budapesti és egy szekszárdi szakközépiskolában kadétprogram indul. Ez az jelenti, hogy a fiataloknak a hagyományos szakmák mellett katonai jellegű képzésre is lehetőségük lesz. – Az iskola elvégzése után nem kötelező számukra a katonai pálya, de ha kedvük van hozzá, akkor ennek a képzésnek a birtokában jelentős előnnyel indulnak az altiszti akadémián, vagy akár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – mutatott rá Benkő Tibor. A vezérkari főnök felhívta a figyelmet, hogy miután ez a két képzési lehetőség megjelent a felvételi tájékoztatóban, a budapesti iskolában hétszáz, a szekszárdiban pedig négyszáz érdeklődő telefont fogadtak. A vezérezredes elárulta azt is: hasonló képzésnek egészségügyi vonalon is lenne létjogosultsága, hiszen a Honvédkórházban folyamatosan szükség van orvosokra, szakápolókra.