Sokat elárul Majtényi Lászlóról, a Soros-birodalom kormányfőjelöltjéről, hogy saját szavai szerint „alapvetően hasonló eszményeket vall” Juhász Péterrel, az Együtt alelnökével. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) vezetője egy körzeti televízió adásában beszélt erről még tavaly decemberben. A műsorba Juhász hívta meg régi ismeretségük okán, és mert példaképének tartja az egykori adatvédelmi biztost, akivel – mint mondta – „dolgoztunk és dolgozunk is együtt”.
A politikus alighanem az Igazmondó Alapítványra gondolt, amelyet 2015-ben Majtényi az ő személyes felkérésére hozott létre. A szervezet hangzatos célja a korrupció elleni küzdelem, a tiszta és átlátható közélet megteremtése. Ennek eléréséhez egy titokzatos jótevő felajánlott egy 3-4 millió forint értékű Saabot. A kocsit Juhász használja, aki egyébként a szervezet honlapja szerint hivatalosan nem is tartozik az Igazmondók közé. A weblap amúgy tartalmilag meglehetősen szegényes: nincs nyoma az alapítvány tevékenységének, a gazdálkodására vonatkozó adatoknak. Facebook-oldaluknak alig több mint háromezer követője van, az utolsó bejegyzés pedig 2016-os.
Mindez meglehetősen szerény eredmény, ha abból indulunk ki, hogy Juhász állítása szerint 8-15 millió forint közötti összegből gazdálkodnak. Ugyanakkor nem meglepő a tekintetben, hogy az Együtt alelnökéhez köthető szervezetek a hangos indulás után általában gyorsan kimúlnak.
Juhász Péter szervezetei közül talán a Kendermag Egyesület húzta a legtovább. Bizonyára sokan emlékeznek még rá, hogy a politikus a 2000-es évek elején „civilként” színpadias küzdelmet folytatott a könnyű drogok legalizálásáért.
Ehhez személyes érdeke fűződött, hiszen maga is a marihuána élvezőinek táborát erősítette. 1996-ban büntetőeljárás indult ellene, mivel a rendőrök tetten érték, amikor Hollandiából füvet akart hazahozni. Évekkel később, már – ahogy akkoriban hívták – az ország drogosaként önmagát jelentette fel. A védelmét a Soros György és szervezetei által támogatott Társaság a Szabadságjogokért látta el.
De hiába, a bíróság 2007-ben bűnösnek találta, és ítéletében kimondta, hogy Juhász Péter a sajtóban, valamint az egyesülete honlapján a kábítószer fogyasztása mellett foglalt állást, ezáltal komoly veszélyt jelent a társadalmi együttélésre. Mivel pusztán a mozgalmárságból nehéz megélni, Juhász több céget is alapított, ám ezeket rendre törölte a cégbíróság. „Iszonyú link csávó voltam, és a könyveléssel buktam el mindig” – mondta erről az időről egy 2012-es interjúban, amelyből az is kiderült, hogy jobbára baráti kölcsönökből tartja fenn magát. Bár 2014 óta önkormányzati képviselő, a kéregetésről azóta sem szokott le, Facebook-bejegyzéseit rendszeresen bankszámlaszámának megadásával zárja.
A közelmúltban derült ki, hogy Juhásznak kapcsolata volt a Prisztás-gyilkosság ügyében jogerősen elítélt Portik Tamással. Az Együtt alelnöke azt állította, „sajtófigyelést” végzett a bűnözőnek. Ezt az teszi érdekessé, hogy a börtönbüntetését töltő férfi még szabadlábon, a 2010-es kormányváltás előtt felajánlotta a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának: kompromittáló adatokat szerez vagy kreál jobboldali politikusokról. A megbeszélésen név szerint kiemelte Rogán Antalt, akit egy ideje Juhász minden eszközzel igyekszik is lejáratni.
Mint ismert, Majtényi Lászlót olyan közismert „civilek” javasolták államfőjelöltnek, mint Ferge Zsuzsa, Heller Ágnes, Iványi Gábor vagy Kéri László. A magát demokratikusnak nevező ellenzék pártjai sorra mondtak igent rá, ami akár arról is árulkodhat, hogy képtelenek saját jelölttel előállni. Majtényinak egyébként negyven országgyűlési képviselő támogató aláírására van szüksége az induláshoz, jelenleg 38-an állnak mögötte, de forrásaink alapján a hiányzók is meglesznek. Az egykori adatvédelmi biztos szerintük „valamennyi magyar állampolgár képviseletére alkalmas”, aminek némiképp ellentmond, hogy 2001 óta előbb a Soros Alapítvány, majd az általa felállított EKINT munkatársaként-vezetőjeként a liberális holdudvar oszlopos tagja.
A kormányváltás óta pedig rendszeres résztvevője a kormányellenes megmozdulásoknak – gyakran Juhásszal együtt. Mindketten ott voltak például az operaház előtti tüntetésen 2012-ben, ahol Majtényi a jogállam megdöntéseként értékelte, hogy az Országgyűlés többsége – amúgy eleget téve az 1989. évi XX. törvény rendelkezéseinek – az ideiglenes alkotmányt új alaptörvénnyel cserélte le. Ugyanakkor dicsőségesnek nevezte a szovjet megszállás alatt, az országlakosok megkérdezése nélkül elfogadott 1946. évi I. törvénycikket, amely a második világháború győzteseinek elvárása szerint egyetlen tollvonással számolta fel az ezeréves magyar királyságot. Egy évvel később a Juhász által alapított és a 2014-es választások után gyorsan elsorvadó Milla Kálvin téri tüntetésén léptek fel közösen. Ott megint csak az „alkotmányos fundamentumok” összeomlásáról beszélt, nagy egyetértésben őszinte tisztelőjével, Juhász Péterrel.