A Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az eljárások hosszát tekintve Magyarország az ötödik, megelőzve Finnországot, Svédországot, Romániát és Franciaországot, a polgári peres és a közigazgatási eljárásokat illetően pedig a hatodik helyen áll.
A folyamatban lévő ügyek mennyisége szerint az ország a közigazgatási eljárásokat nézve a második, a polgári ügyek esetében pedig a negyedik. Az Európa Tanács jelentésében az áll, hogy míg 2010-ben 104 nap volt az átlagos ügyek hossza a bíróságokon, addig 2014-ben 64 nap, miközben ötven százalékkal emelkedett a beérkezett ügyek száma. A jelentés szerint nincs még egy tagállam, ahol ilyen mértékű javulás következett be az időszerűség tekintetében – hangsúlyozta az OBH elnöke.
Ezeket az eredményeket árnyalhatja, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ig csaknem kétmilliárd forint bírságot szabott ki Magyarországra, egyebek mellett a bírósági eljárások elhúzódása miatt – mondta Handó Tünde, majd hozzátette, hogy az ügyek döntő része jóval 2012 előtt indult és „egy másik időszak tehertételéből ered”.
A jó igazságszolgáltatás legfontosabb elemének nevezte az OBH elnöke a jó bírót, aki független, szabad, valamint felelős a munkája és a társadalom iránt is. Handó Tünde kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a jogi határzár életbelépésével jelentősen nő a Szegedi Törvényszék terhe, mert az illegális bevándorlók ügye oda kerül.
Takács József, a Győri Törvényszék elnöke elmondta, hogy tavaly már az ügyek 82 százalékát befejezték. Beszélt arról is, hogy a Győri Törvényszékhez került a Győri Ítélőtábla döntése alapján a vörösiszapper. A hatvanezer oldalas dokumentáció egy része szerdán érkezett meg, jelenleg előkészítés alatt van, hogy melyik bíró tárgyalja a büntetőügyet.
Hozzátette, hogy a bíró munkájának segítésére egy csoportot alakítanak majd, amely segíti a tanács munkáját, a bírót pedig minden más ítélkezés alól felmentik a tárgyalás időszakára.