– Legyen bátorságunk megálljt parancsolni a kirekesztésnek, a megbélyegzésnek és a megkülönböztetésnek! – szólított fel Latorcai Csaba tegnap, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott budapesti megemlékezésen, a Holokausztdokumentációs Központban.
A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európát fenyegető veszélyek egyike az antiszemitizmus és a rasszizmus újbóli megerősödése.
– A holokauszt áldozataira emlékezésnek ezért arra is kell sarkallnia mindannyiunkat, hogy erőteljesen hallassuk hangunkat közösségeinkben, iskoláinkban, a társadalom minden szintjén a kirekesztés ellen – hangoztatta a helyettes államtitkár. Kitért arra, hogy az újkori népvándorlással megérkezett a kontinensre a vallási türelmetlenség is.
– A politikailag korrektnek hazudott beszéd ugyanakkor tétlenségbe, bénultságba és tehetetlenségbe sodorja az európai zsidó–keresztény civilizációt – szögezte le Latorcai Csaba.
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke kiemelte: joggal nevezik Auschwitzot Magyarország legnagyobb temetőjének, hiszen minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt.
A német megszállást követően a Horthy-adminisztráció aktív részvételével és segítségével a vidéki Magyarországról hat hét leforgása alatt több mint négyszázezer magyar állampolgárt hurcoltak haláltáborokba – mondta.
Az elnök szerint nem lehet különbséget tenni az áldozatok között, akik között voltak cigányok, másként gondolkodók, a náci fajelmélet szerint torzszülöttnek bélyegzett homoszexuálisok is. Úgy vélte, a lelki sebek begyógyulásához szükség van a történelem hiteles és tárgyilagos feldolgozására.
A megemlékezés végén a résztvevők kaddist, azaz gyászimát mondtak, majd mécseseket és – a zsidó hagyományokat követve – köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ közgyűlése.
Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza az emlékezés és a tanítás kötelességét, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.