Különös kegyetlenségről beszélünk, erkölcsileg és emberileg is, amikor felidézzük az Aranykéz utcai robbantás eseményeit – emlékeztetett a bírónő az 1998 nyarán történt merényletre, ahol Boros József vállalkozó mellett még három ártatlan civil halt meg, és több mint húsz ember megsebesült.
Máziné Szepesi Mária hozzátette: a robbantás után az egyik áldozat még percekig szenvedett, élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedve, egy másik ártatlan civilnek pedig az egész teste összeégett, s maga az elkövető is megsérült.
A másodfokú bíróság tegnapi jogerős döntésében Jozef Rohácot az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében tettesként ítélte el: életfogytiglani fegyházbüntetést kapott, legkorábban harminc év múlva kerülhet feltételes szabadlábra a 60 éves férfi, akit a magyarországi büntetőeljárás mellett időközben Szlovákiában is életfogytiglanra ítélték hasonló maffialeszámolások miatt.
Az Aranykéz utcai robbantás kapcsán Portik Tamás harmadrendű vádlottat felbujtóként mondta ki bűnösnek a Fővárosi Ítélőtábla, akinek büntetését 13 év fegyházban határozták meg. A tanács szerint mindössze annyi bizonyítható, hogy Portik Tamás csak a konkurens Boros József megölésére adott utasítást Jozef Rohácnak, ám a gyilkosság módját nem kötötte ki.
A hatóságok szerint azért ölette meg a vállalkozót, mert ellene vallott az 1990-es évek elejei olajügyekkel kapcsolatban. – A kihallgatásokon számos terhelő vallomást tettek ellene, N. Csaba és N. Zsolt is azt mondta, egyedül Portik lenne képes ilyesmire.
Tizenkilenc töltényt lőttek ki egy-másfél méter távolságból Fenyő János néhai médiavállalkozóra, a vegyész szakértő megállapította, hogy a helyszínen talált sapkán és táskán is olyan fekete festékdarabkák voltak, amelyek a gépfegyver hangtompítójáról származtak – részletezte a bírónő az összevont per másik ügyét. Ebben Jozef Rohác alibije – miszerint a gyilkosság napján Pozsonyban tartózkodott és csak a televízióból értesült az eseményekről – a nyomozó hatóság hosszas vizsgálata után nem állta meg a helyét. Az nem derült ki, hogy ki volt a gyilkosság megbízója.
A bírónő ugyanakkor hozzátette: a felbujtónak is lehet egy felbujtója – utalva ezzel a maffiaháború szövevényes szálaira. Ugyanakkor a Fenyő-ügyben bűnsegédlettel vádolt Ladislav Trnkát pedig felmentették.
A bírói tanács ezzel az ítéletével lényegében helybenhagyta a korábbi elsőfokú döntést. A szlovák állampolgárságú vádlott korábban hevesen támadta a szakértők és az ügyészség munkáját is, ám tegnap az utolsó szó jogán Rohác szűkszavúan annyit közölt: már mindent elmondott, nem ölt meg senkit, ezeket a bűncselekményeket nem ő követte el, míg a sajtó munkatársait hiénának nevezte.
Portik Tamás sem élt túl sokáig a felszólalás lehetőségével, a tőle megszokott hosszú és vehemens indoklás helyett csupán azt ismételgette: nincs köze ezekhez a bűncselekményekhez.
Portik legkorábban 10-12 év múlva szabadulhat: a korábban Prisztás József megölése miatt kapott 15 év és a tegnapi 13 év fegyházbüntetést összesítik, valamint levonják azt az 5 évet, amelyet előzetes letartóztatásban töltött.
Tovább csökkenhet a fegyházban eltöltött évek száma a büntetés-végrehajtás során adható kedvezmények miatt is. Portik Tamás az ítélet után annyit mondott: felháborítónak tartja, míg Jozef Rohác tudomásul vette a döntést.
Két évtizede kezdődött A tegnapi ítélettel összefüggő maffiaháború húsz évvel ezelőtt robbant ki, az első leszámolás Prisztás József meggyilkolása volt: a milliárdos vállalkozó elszámolási vitába került Portik Tamással – igényt tartottak több mint 300 millió forint értékű ingatlanokra –, ezért találkoztak, de nem tudtak megegyezni. Az Energol-vezér ezt követően megbízást adott Prisztás megölésére. A vállalkozót kerékpárról lőtték fejbe.
Néhány nappal később életveszélyesen megsebesítették üzlettársát, Lakatos Csabát is, aki túlélte a támadást. Az 1996. november 1-jei merénylet után szinte mindennaposak voltak a leszámolások, az 1998-as országgyűlési választások előtt és után több robbantásos merénylet történt Budapesten, egyebek mellett a Fidesz Lendvay utcai székházánál és Szájer József fideszes politikus egyik lakásánál. Robbantottak az MDF XXII. kerületi irodája előtt is, ahol két ember könnyebben megsérült, de célpont volt Torgyán József kisgazda pártelnök lakása is. Az alvilági háború következő áldozata Fenyő János volt, akit géppisztollyal lőttek agyon kocsijában.
Ugyancsak ebben az évben az Aranykéz utcában egy ott parkoló 126-os Polski Fiat alatt robbant nagy erejű pokolgép. A támadásban Boros József vállalkozó és három civil meghalt, több mint húszan megsérültek.