A választások során fontos csatamező lesz Budapest, amely sokak szerint még mindig „vörös város” – véli a Nézőpont Intézet, ám a 2017. október 17. és november 12. között ezer ember személyes megkérdezésével készült kutatásuk szerint a budapesti felnőtt lakosság körében többségben (56 százalék) vannak azok, akik szerint jó irányba mentek a dolgok az elmúlt hét évben a fővárosban, negatív állásponton jóval kevesebben vannak (36 százalék). Tarlós István eddigi tevékenységét is hasonló arányban ítélik meg a fővárosiak: a főpolgármester munkájával a többség (56 százalék) elégedett, az elégedetlenek aránya mindössze egyharmados (33 százalék).
Érdekesség, hogy a budapesti Jobbik-szimpatizánsok csaknem fele (49 százalék) ugyancsak elégedett az elmúlt hét évvel, míg e körben tízből közel négyen (38 százalék) a főpolgármester munkáját is pozitívan ítélik meg. Szintén fontos kiemelni, hogy az LMP-tábor körében is 36, illetve 33 százalék erősíti az elmúlt hét évvel, illetve a Tarlós István munkájával elégedettek táborát. Ugyanez az arány a baloldali (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, Liberálisok) szimpatizánsok körében 28, illetve 25 százalék.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a rendszerváltás óta ki a jobb városvezető a budapestiek szemében. Egyértelműek az eredmények, hiszen Tarlós Istvánt lényegesen többen tartják jobb főpolgármesternek (53 százalék), mint Demszky Gábort (17 százalék). Érdekesség, hogy még a baloldal támogatóinak negyede (24 százalék) is Tarlós Istvánnal szimpatizál.
Végül a felmérés arra is rámutat, hogy egy most vasárnapi főpolgármester-választás esetén a biztos szavazók körében 52 százalék szavazna Tarlós Istvánra, míg 26 százalék Karácsony Gergelyre (aki jelenleg az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje).
A jelenlegi főpolgármester Horváth Csabával szemben is hasonló eredményt érne el (51 százalék), míg a szocialista politikusra csak 17 százalék szavazna.
Megemlékezés a zsinagógában
A főpolgármester nem csak a közvéleménykutatás miatt szerepelt tegnap a hírekben. Ott volt a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulóján a Dohány utcai zsinagógában tartott megemlékezésen, ahol azt mondta: mindenkinek szembe kell néznie a múlttal, és az eseményeket tárgyszerűen érdemes feltárni, így enyhül a társadalom kollektív lelkiismeretére nehezedő nyomás is. Tarlós István hangsúlyozta: az egykori bűnök nyílt elismerése nem a társadalmi, közösségi vagy egyéni gyengeség jele, hanem a feldolgozás és a megbocsátás lehetősége, lehetőség örök érvényű tanulságok levonására. „Magyarország és a főváros túlnyomó többsége ma összefog annak érdekében, hogy ebben a hazában semmilyen etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozó honfitársunk ne szenvedhessen el sérelmet, hogy hasonló szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg” – fogalmazott a főpolgármester. Emlékeztetett arra, hogy a budapesti gettó területén több tízezer ártatlan ember szenvedett, és több ezer vesztette életét a második világháború kegyetlen végjátékában. Tarlós István hangsúlyozta: nehéz, de kötelező a XX. század egyik legkegyetlenebb időszakáról beszélni, mert a bűnre és a felelősségre emlékeztet. A magyarországi zsidóság története mindig is elválaszthatatlan volt a magyarság történetétől – mondta, végezetül úgy fogalmazott: a XXI. században alapvető szükségszerűség, hogy a ma élők és a következő nemzedékek tagjai is honfitársaikat megbecsülő, az emberi élet és érzelmek tiszteletére alapuló társadalommá szerveződjenek.