Magyarország jelentős tudományos és innovációs potenciállal rendelkezik, ami a növekedés irányába ható szerkezeti váltást eredményezhet az ország gazdaságában. Ehhez azonban hazánknak hatékonyabban kell kihasználnia szellemi tőkéjét, tudásbázisának elismert kiválóságait és a rendkívül innovatív nemzetközi vállalatok jelenlétét – áll a magyarországi hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert átvilágító uniós szakértői jelentésben. A munka még 2014-ben, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elődje, a Nemzeti Innovációs Hivatal kezdeményezésére indult, eredményeit a napokban ismertették.
Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért felelős főigazgatója ez alkalomból azt hangsúlyozta, hogy Európa elsősorban a tudás, a tehetség terén lehet versenyképes a világ többi részével, Magyarországon pedig hagyományai vannak az innovációnak, és a kormány is ambicionálja a befektetést a kutatásba és a fejlesztésbe. – Nagy hatással volt rám, amit az elmúlt években láttam, a tudásgazdaság fejlesztésére tett intézkedések, irányelvek és stratégiák – mondta, hangsúlyozva: rendkívül sok lehetőséget lát a magyarországi kutatás-fejlesztés területén. Robert-Jan Smits egyebek közt a hagyományokat, a múltbeli sikereket, kiemelkedő tudományos eredményeket, illetve a briliáns elméjű magyar fiatalokat említette. – Nagyszerű tehát a kiindulási helyzet, ráadásul a kormány kifejezett törekvése a tudásgazdaság fejlesztése.
A független szakértői tanácsadás (Peer Review) keretében készült jelentés a kutatási és innovációs rendszer több mint ötven meghatározó szereplőjével folytatott konzultációkon alapul, hét területen körvonalaz konkrét szakpolitikai üzeneteket, ajánlásokat, ezeket Mark Ferguson, a szakértői csoport elnöke ismertette. – A magyarországi helyzet jó irányba tart, számottevő haladást sikerült elérni. Ugyanakkor még több változásra van szükség – foglalta össze a szakértő. A tudományos rendszer ugyanis ma még nagyon széttöredezett, Magyarországnak el kell döntenie, mit és mikor kíván elérni a kutatás-fejlesztés és az innováció terén, és a különböző kormányzati szerveknek is magukénak kell érezniük egyfajta jövőképet. Kiemelte: Magyarországon a kutatók – elsősorban a fiatal kutatók – esetében vonzóbb munkafeltételekre és karrierlehetőségekre van szükség. Az ajánlások között található, hogy Magyarországnak szélesítenie kell innovációs bázisát, szorosabbá kell tenni az együttműködést a közfinanszírozású rendszer, valamint az innovatív magánvállalkozások között, és mindkét területen az eddiginél több forrást kell bevonni.