A mélységi határőrizetet a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén kedden 0 órakor vezették be. Ez azt jelenti, hogy azokat a migránsokat, akiket a határtól számított 8 kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a határkerítésen található kapukig, és útbaigazítják őket a legközelebbi tranzitzóna felé.
Az intézkedéssel egy időben jelentősen megerősítették a határőrizeti erőket a térségben. Korábban a Magyarországra bejutott migránsokat – ha bizonyíthatóan bűncselekményt követtek el – a békéscsabai, a kiskunhalasi vagy a nyírbátori őrzött befogadóközpontba vitték. Abban az esetben pedig, ha nem követtek el bűncselekményt, akkor Körmendre, Bicskére vagy Vámosszabadiba, a nyílt befogadóközpontok valamelyikébe kerültek.
A mostani változás szerint a határ nyolc kilométeres körzetében elfogott bevándorlók ellen, ha nem követtek el bűncselekményt, szabálysértési eljárás indul, és visszaviszik őket a határzár határon túli oldalára. Azután pedig már csak a tranzitzónákban adhatják be a menedékkérelmüket.
Miközben úgy tűnik, hogy az intézkedés elérte célját, azaz kevesebb migráns érkezik az országba, az ENSZ aggodalmát fejezte ki a mélységi határőrizet miatt. Az Emberi Jogi Főbiztosság állásfoglalása szerint aggódnak a törvény miatt, amely „lehetővé teszi, hogy a magyar rendőrség a határ menti tranzitzónákba kísérje azokat a migránsokat, akiket a szerb határtól számított 8 kilométeres távolságon belül elfog”.
Szerintük az állami erőszakszervezetek figyelmen kívül hagyhatják a migránsok emberi jogait, illetve megsérthetik a vonatkozó nemzetközi jogot. A világszervezet szerint a magyar intézkedések miatt megduplázódott, 1300 fölé nőtt a határon várakozók száma, akik közt sok nő és gyermek van.