2017. december 16., szombat, Etelka, Aletta napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/jaroka-livia-alakul-koalicio-mellettunk-2474491/

Járóka Lívia: Alakul a koalíció mellettünk

Az európai emberek biztonságát kell megteremteni
Bízom benne, hogy találunk egy minden tagállamnak megfelelő konszenzusos megoldást a migrációval kapcsolatban – mondta lapunknak Járóka Lívia, akit a múlt héten választottak az Európai Parlament alelnökévé. A képviselőnő hangsúlyozta: bár a bevándorláspolitikával kapcsolatban egyértelműen ütköznek a vélemények, és erős nyomás alatt állunk, mellettünk is kialakulóban van egy koalíció. Felhívta a figyelmet, hogy az átpolitizált kérdésben a párbeszédet a magyar érvekben is megjelenő szakmaiság mentén kellene lefolytatni. Kitért arra is: a népesedési problémákat enyhítheti a romák integrációja.

– Alighogy visszatért az EP-be, máris alelnökké választották, ­minek köszönhető ez a bizalom?

– Korábban tíz évig dolgoztam már a parlamentben, kétszer választottak a civilek javaslatára az év képviselőjének, a 2011-es elnökség alatt az EU szegénységfelszámolási dossziéjáért feleltem, minden párttal megtaláltam a hangot. Az elmúlt két évben pedig az ország gazdasági sikerei és a migrációs nyomás kapcsán sokkal jobban megismerték a magyarok álláspontját az egész testületben, nem csak a néppártban, és egyértelmű szimpátia is kialakult nemzetünk iránt; ez a bizakodó és pozitív légkör uralta a megválasztásom körüli előkészületeket, nem az elmúlt hónapok ellenséges, sokszor dilettáns vagy alaptalan támadásai országunk ellen.

Ezek szerint a néppárton kívül is voltak támogatói?

– Igen, a liberálisok, valamint a szélsőjobbról és szélsőbalról is, a baloldali frakciók közül viszont a zöldek, a szocialisták nem rám szavaztak. Hozzájárulhatott az elfogadottságomhoz az is, hogy a Fidesz több közép- és kelet-euró­pai témát terítékre vett: a romák, a szegénység, az egészséges életre nevelés, a korai gyermekfejlesztés, a családtámogatás, az esélytelenek lakhatáshoz, munkához segítése, és e témák körül működőképes szakmai koalíciók alakultak a parlamentben. Látható, hogy van néhány kérdés a néppárton belül, amelyben nincs teljes egyetértés velünk, de úgy gondolom, a konszenzus irányába fognak elmozdulni a dolgok.

– Az elmúlt években mi volt a fő tevékenységi területe, milyen ügyekkel foglalkozott és milyen feladatai lesznek az alelnökségen kívül az EP-ben?

– Számos területen vannak ­feladataim, három bizottságban is dolgozom, a nőjogiban, az állampolgáriban, és most a gazdaságihoz is csatlakoztam. A roma és kisebbségi ügyek mellett foglalkozom a legszegényebb 120 millió európai képzésével és munkahelyi integráció­jával, gyermekjoggal, az egészségügyi programok közül pár hónapig kiemelten a rákdiagnosztikával, a rehabilitációval és a megelőzéssel is. A Nyugat-Balkán, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem, a funkcionális élelmiszer-termelés, valamint az emberkereskedelem területeivel is évek óta foglalkozom.

– Milyen irányban bővülhetnek még a feladatkörei?

– Dél-Ázsiával szeretnék foglalkozni a szegénység és vállalkozásfejlesztés kapcsán. Célravezető lenne a tapasztalatcsere, mivel ott számos országban nagyon hasonló a szegények helyzete, mint nálunk. Szintén részt vállalok olyan kulturális projektekben is, amelyeknek oktatási vonatkozásuk is van, mert nagyon fontosnak tartom az európai identitás megvédését a maga sokszínűségében, ám nem az iszlám ellenében. A vallások közti megértés és együttműködés előmozdítása terén is jócskán lesz feladat.

Fotó: MTI/Európai Néppárt

Az EP új alelnöke szerint figyelembe kellene venni a magyar szakmai érveket

– Az EP alelnöki posztján hatékonyabban tudja képviselni a magyar érdekeket, vagy az uniós testülethez kell egészében lojálisnak lennie?

– Ezt a két dolgot mindig is össze tudtam egyeztetni, és úgy gondolom, hogy létezik egy arany középút. Minden helyzetben lehet találni okos kompromisszumot a választók érdekében, ennek reális esélyét egyrészt a sokévnyi tapasztalatból meg a mostani pozitív fogadtatásomból vezetem le, másrészt az elmúlt hónapokban folytatott szakmai beszélgetésekből és tárgyalásokból. Meggyőződésem, hogy a pozíciómban felerősítve tudom közvetíteni hazánk és a magyarok hangját, mondanivalónkra pedig az EP-n kívül is van bizonyos mértékű fogadókészség Európában.

– Nyugat-Európa részéről nem mindig érezhető ez a nyitottság. Milyen konkrétumot tudna említeni?

– Tapasztalataim szerint kimutatható érdeklődést tanúsítanak azon új megoldások iránt, amelyeket a magyarok egyebek mellett a család és a munka összeegyeztetésében, a korai gyermekfejlesztésben vagy a mindennapi testnevelés bevezetése jelentette betegségmegelőzésben értek el. De vannak a testületben érdeklődők az unortodox gazdaságpolitikánk, sőt a társadalmi integráció magyar megközelítései iránt is, amelyeket Nyugat-Európa egyes részein migránsellenesnek titulálnak. Jelenleg sokan az ukrán oktatási törvény elleni küzdelmünkben keresnek meg, segítségüket ajánlva, emellett a Minority Safe Pacthez is sokan csatlakoznak, amit a határon túli képviselő kollégák a Fidesszel megerősítve visznek.

– Mi a véleménye a LIBE által elfogadott tervezetről, amely a migránsok felső határ nélküli kvóta alapján történő elosztásáról szól?

– Személyesen is osztom a magyar álláspontot, amely szerint nem a migrációval kellene megoldani a demográfiai problémákat. A mélyen átpolitizálódott kérdés megoldása során fontos lenne a magyar érvekben is megmutatkozó szakmaiság mentén folytatni párbeszédet.

– Meggyőzhetők lennének ily módon a migrációi támogatói?

– Úgy gondolom, hogy a menekültek szempontjából is sokkal etikusabb egy nyílt, egyértelmű válasz, mint a jelenlegi mismásolás. Az ideérkezésük, itteni integrációjuk, a táborokban lakás borzalmas körülményei között szakadék húzódik; az emberi jogi szempontból is rendkívül visszás helyzetüket egyértelműen rendezni kell. Szeretnénk, ha megértenék, mi azt tartjuk fontosnak, hogy a más földrészek konfliktusos, háborús helyzeteiből menekülő emberek rövid, de hatékony integrációt követően, európai tudással felvértezve térhessenek vissza saját hazájukba. Az amerikai, a NATO- és a befogadó nyugat-európai országok egyik legnagyobb felelőssége az is, hogy rövid időn belül biztosítsák a békét a kibocsátó országokban. Azt az álláspontot is hangsúlyozzuk a testületben, hogy Európának kell először megerősödnie, hogy segíteni tudjon, és ahhoz, hogy erre képesek legyünk, elsősorban az európai emberek gazdasági biztonságát szükséges megteremteni, a saját közösségeket kell segíteni.

Fotó: MTI/Kovács Attila

A politikus bízik a mindenkinek megfelelő megoldásban

– Változott a néppárti frakcióban hazánk bevándorláspolitikájának a megítélése az utóbbi hónapokban? Számíthatunk újabb szövetségesekre a néppárton vagy a parlamenten belül?

– Egyértelműen ütköznek a vélemények, és erős nyomás alatt állunk, bár mellettünk is kialakulóban van egy koalíció. Végig kiállunk a saját álláspontunk mellett, a nyugatiakat pedig készek vagyunk integrációs tudásunkkal segíteni. A pozícióm reményeim szerint biztosíték lesz arra, hogy az érveink érdemben elhangozzanak, és közösen megvitassuk azokat. Célunk egy minden tagállamnak megfelelő konszenzusos megoldást keresni, és bízom benne, hogy ez sikerülni is fog.

– Létezhet mindenkinek megfelelő megoldás?

– Az egységes álláspont kialakítása teret kell adjon a többfajta hozzáállás, így a megítélés és elbánás országonként különböző rendszerének a kidolgozására. Ezeket kell összehangolni, és a vezető szerepet Európának, azon belül az EP-nek kell adni ebben a folyamatban, hiszen mi választás eredményeként képviseljük az európai választópolgárokat. Magyarország abban elkötelezett, hogy integrációs modelljeink tapasztalataival segítse azokat a tagállamokat, amelyek befogadtak migránsokat, ha a nyugati országok ily módon kívánják megoldani munkaerőpia­ci problémáikat.

– Milyen jogi és politikai eszközei maradnak Magyarországnak, illetve a betelepítési kvótarendszert elutasító többi államnak, a V4-eknek?

– A visegrádi országok már eddig is nagyon jól megerősítették pozícióikat, szorosan összezártak, ám bővülnie kell a körnek. Érdekes lesz azt is megfigyelni, hogy az új osztrák elnök hogyan tud bekapcsolódni ebbe a feladatba. Bővül a támogatók köre, de egyre nagyobb a tét is, a két táborban mindenki felsorakozott amögé, amit ő képvisel. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok képtelenek integrálni a migránsokat a vállalt számokban. Új alapokra kell helyezni a párbeszédet, és a valós tények alapján kell megítélni, mi történik ma a földrészünkön.

– A romáknak milyen szerepük lehet a népesedési problémák enyhítésében?

– Hatalmas potenciál rejlik a cigányságban, főleg a vidéki közösségekben, mert ezeket a kultúra és az identitás erősebb fonata veszi körül, mint mondjuk a fővárosiakat, így jelentős eredményeket lehet elérni akár csak egy gyár telepítésével. Döntő fontosságúnak tartom a gazdasági integráció szerepét, ezért is dolgozom az EP gazdasági bizottságában. A helyi szinten történő munkahelyteremtés visszatartja a romákat az elvándorlástól, így idővel kialakulhat egy olyan középréteg, amely képes hatékonyan vezetni ezeket a közösségeket. A másik központi elem a deszegregáció, amelynek fontos része, hogy a szolgáltatásokat kivisszük a telepekre. Jelenleg egy mobilapplikáción dolgozunk, amely a legszegényebb egymillió magyar és 120 millió európai kezébe adhat sok lehetőséget.

– A romákkal kapcsolatos tapasztalatai felhasználhatók a migránsok integrációjában is?

– A közép-európai térségben hosszú múltra visszatekintő hagyománya van annak, hogy különböző etnikai kisebbségek szerves közösségben élnek együtt a többségi társadalommal, ennek tapasztalatait fel kell használni Nyugat-Európa bevándorlóival kapcsolatban. Egyébként például az általam kidolgozott európai romastratégia sem csak a romákról szólt, 2011-ben ők csak negyedét tették ki a dossziénak, ma a tíz százalékát, ezért is szeretném az EU 2020–2027-es időszakra vonatkozó szegénység elleni tervét és ellenőrzését szakmailag és jogilag is tovább erősíteni. A digitalizáció, a vállalkozásfejlesztés, a környezetvédelem, a zöldenergia területén elengedhetetlen a modernizáció, a romastratégiának nevezett dossziét pedig át kell nevezni az EU legszegényebb régiókat segítő szegénységfelszámolási stratégiára. Jelenleg ez a legtöbb forrást megmozgató, legátfogóbb válasza az EU-nak a gazdasági integrációra. Nagy a tét, új helyzet előtt állunk, tudnunk kell lépést tartani a kihívásokkal.

Kiemelt

Szónokokkal, fotósokkal alig több, mint ezren a Jobbik „kormánybuktató” nagy tüntetésén

Egy jobb NB II-es meccsen is többen vannak, mint a nagy hanggal beharangozott, Jobbik-balliberális szövetség által nagyon várt tüntetésen.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!