Elsőfokú ítéletre várnak a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsán volt titkosszolgálati vezetők, valamint az alapítványi botrányból és a belügyminiszter elleni lejáratási kísérletéről elhíresült Jakubinyi Róbert, tudta meg a Magyar Idők. Jakubinyit és két társát folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyet a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsán zárt ajtók mögött tárgyalják 2015 óta. Vadócz Attilától, a törvényszék szóvivőjétől megtudtuk, hogy az ügyben eddig 17 tárgyalási nap volt, lényegében a bizonyítási eljárás befejeződött. Már csak a perbeszédek vannak hátra, még a törvénykezési szünet előtt ítélet várható. Az egész eljárás minősített, ezért ennél többet a szóvivő sem mondhatott.
Ez az ügy is kötődik a milliárdos adócsalás kapcsán elhíresült Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz, amelynek szellemi atyja és fő irányítója volt Jakubinyi Róbert. Sajtóinformációk szerint az alapítványi botrány nyomozása során születtek vallomások arról, hogy az Egymásért a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgálati vezetőinek a kifizetőhelyeként működött, ezért cserébe ők elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Állítólag a vádban szerepel, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, az NBH műveletiosztály-vezetője, Gyarmati György 100 millió forintot, Simon Ibolya, az NBH akkori jogásza több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. A perben a jogász már csak tanúként szerepel.
Jakubinyi Róbert másik büntetőpere még nem tart a végkifejletnél. A férfi az Egymásért-botrány kirobbanásakor elmenekült, így kimaradt az alapítvány másik szereplője, Földesi-Szabó László elítélésével végződött perből. A volt rendőr ezredes hat év börtönt kapott. Jakubinyit végül Bécsben fogták el, és kiadták hazánknak. A Fővárosi Főügyészség adócsalás, sikkasztás és csempészés miatt emelt vádat ellene. A vád szerint Jakubinyi a csempészést felbujtóként, az NBH jogászainak jóváhagyásával követte el. Társaival együtt 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben a belföldi forgalomba bocsátott, Ázsiából beszerzett importáruk után nem fizették meg a közterheket. Földesi-Szabó vallomása szerint a jótékony célra szánt importáruk ötlete Jakubinyitől származott. A bűncselekmény-sorozattal több mint egymilliárd forinttal csökkentették az állami bevételeket. A vádirat szerint Jakubinyi saját céljaira fordította ezt az összeget.
Jakubinyi a rendszerváltás előtti utolsó nagy bűnügy, az úgynevezett Presztízs-ügy egyik szereplője volt; Pintér Sándor – akkor még századosi rangban – vizsgálóként bizonyította rá a bűncselekmények elkövetését. El is ítélték a férfit, aki aztán a rendszerváltás körül kerülhetett kapcsolatba a titkos-szolgálatokkal, és hosszú ideig együtt is működött velük. Ez a kapcsolat végigkísérte pályafutása során, és az alapítványi ügyben csúcsosodott ki. A két büntetőper ellenére szabadlábon védekezhetett egészen március közepéig, amikor is elfogták, majd előzetes letartóztatásba helyezték, miután az alapos gyanú szerint Pintér Sándor belügyminiszter külföldi lejáratásán ügyködött. Az eddigi adatok szerint arra akarta rávenni az ügyvédjén keresztül Tanyi Györgyöt – aki a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlet miatt vádlott és házi őrizetben van –, hogy szökjön külföldre, és vélhetően kreált iratokkal járassa le a nemzetközi sajtóban Pintér Sándort.