Nem követtek el bűncselekményt és másokat sem buzdítottak erre – ezt hangoztatták az utolsó szó jogán elmondott felszólalásukban a Sukoró-ügy vádlottjai a Szegedi Ítélőtáblán tartott tárgyaláson. Tátrai Miklós elsőrendű vádlott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója arról beszélt: a több mint hét éve tartó eljárásban egyetlen állítására sem kapott érdemi választ a nyomozó hatóságtól, a vádat képviselő ügyészektől, illetve az elsőfokú bíróságtól. Kijelentette: egyik vádlott sem akart kárt okozni az államnak.
Mint arról beszámoltunk, az állam nevében eljáró MNV Zrt. a Gyurcsány-kormány hivatali idején, 2008 nyarán kötött telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. Joav Blum izraeli–magyar üzletember kaszinót szeretett volna létesíteni Magyarországon, ehhez az állami tulajdonban lévő sukorói telket szerette volna megszerezni. Csereként a tulajdonában lévő albertirsai és pilisi ingatlanokat ajánlotta fel.
Az elsőfokú ítélet szerint a szerződés teljesülése esetén több mint 1,2 milliárd forint kár érte volna az államot. A Szolnoki Törvényszék első fokon négy év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt jogi és értékesítési igazgatója pedig három és fél év börtönt kapott. A bíróság mindkettőjüket különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletében mondta ki bűnösnek. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.
Császy az utolsó szó jogán azt emelte ki, hogy egymilliárd eurónyi beruházást akart az országba hozni a befektető, ezres nagyságrendben teremtett volna munkahelyet, és évente több tíz milliárd forintnyi adót fizetett volna, ha megvalósult volna a kaszinóberuházás. Császy azt kérte a bíróságtól, hogy hozzon jogerős határozatot, mert a vádlottak számára már az évek óta tartó eljárás is komoly büntetés volt. Markó Andrea és F. Zsolt az utolsó szó jogán mindössze annyit közölt, hogy nem követtek el bűncselekményt.
A tegnapi tárgyaláson Tátrai és Császy ügyvédei perbeszédükben az eljárási hibákra hivatkozva az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett érveltek. Tátrai védője emellett arról is beszélt, hogy az elsőfokú verdikt csak a csereügyletet vizsgálta, a tervezett beruházást nem. Császy ügyvédje szerint ha volt is értékkülönbség az ingatlanok között, az csupán a töredéke lehetett a várható gazdasági haszonnak. Markó Andrea védője azt közölte: a vádban olyan tevékenységeket rónak védence terhére, amelyek a munkaköri kötelezettségei közé tartoztak. Az ügyben jövő szerdán hirdet jogerős ítéletet a táblabíróság.