„Fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről az emberek, és az elmúlt egy évben nem sikerült meggyőzni őket arról, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres” – jelentette ki Rogán Antal, s úgy vélekedett: a vasárnapi munkavégzés tilalma megosztó kérdésnek bizonyult az elmúlt egy évben.
A kormánypártok eredeti célkitűzései megvalósultak a jogszabállyal – hiszen a kiskereskedelemben egy munkavállalót sem lehetett munkára kényszeríteni az elmúlt egy évben, a kereskedelmi szektor és a foglalkoztatottság bővült, a forgalom egy része pedig átterelődött a multinacionális cégek felől a közepes vállalkozások irányába – mondta a miniszter, aki szerint viszont „nemcsak a gazdasági célkitűzéseket kell értékelni”, mert „hat évvel ezelőtt arra kaptunk mandátumot, hogy az emberekkel együtt kormányozzunk”. Külön kiemelte, hogy nem sikerült meggyőzni a nőket, mert közülük sokan azt hangsúlyozták: a vasárnapi munkavégzés tilalma megnehezíti a családok mindennapi életét.
A miniszter arra is kitért: mérlegelni kellett, érdemes-e népszavazást tartani a kérdésről, milliárdokat elkölteni erre, politikai vitákat vívni róla. „Akkor, amikor egyébként a kormány meggyőződése szerint van egy, az ország szempontjából sokkal fontosabb kérdés az asztalon: a Brüsszel által a napokban is erőltetett kényszerbetelepítés ügye” – jelentette ki. Mindezt összevetve a kabinet arra az álláspontra helyezkedett, hogy felelőtlenség lenne népszavazást tartani a témában. Megjegyezte: az ellenzéki pártoknál arra kíváncsi, számukra valóban a szabályozás tartalma, a cél elérése a fontosabb vagy a „politikai balhé”. Ez a következő két nap magatartásából és a szavazatokból egyértelműen kiderül majd – tette hozzá. Rogán Antal szerint mindenkinek biztosítani kellene a lehetőséget, hogy ne kötelezhessék vasárnap munkavégzésre. Noha egy régi baloldali követelésről van szó – utalt rá a miniszter –, ezen törekvés melletti kiállást nem tapasztalták a baloldali pártok, sőt a szakszervezetek részéről.
A Fidesz-frakció támogatja a kormány kezdeményezését a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály visszavonására – jelentette be a frakció vezetője, Kósa Lajos. Leszögezte: a Fidesz nem tartja vereségnek a döntést, bár „az kétségtelen kudarc, hogy az embereket nem tudtuk meggyőzni egy olyan intézkedés helyességéről, amely meghozta a hozzá fűzött reményeket”. Tárgyalni kell a kereskedelmi dolgozókkal, ugyanis a korábban megfogalmazott szabályok visszavonása hátrányosan érintheti őket, de „nem hagyjuk őket magukra” – jelentette ki. Szerinte a dolgozók álláspontját a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetén kívül senki sem vette figyelembe.
A KDNP frakciója nem szavazza meg a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény visszavonását, tartózkodni fog a parlamenti szavazáson – jelentette be Semjén Zsolt. A kisebbik kormánypárt elnöke úgy fogalmazott: nem adják fel a harcot, társadalmi kampányt indítanak, hogy megszerezzék a társadalmi többséget a szabad vasárnap mellett. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta: a törvényt jelentős társadalmi és politikai megalapozottsággal terjesztették be, de azután az ellenérdekeltek jelentős kampányba kezdtek. Kiderült: az ellenérdekeltek között nemcsak ideológiai, hanem gazdasági társaságok, nagyvállalkozók, a nemzetközi áruházláncok képviselői is vannak – mondta a politikus. Hozzátette: szomorúnak tartják, hogy az úgynevezett baloldali pártok és a szakszervezetek cserbenhagyták, elárulták a vasárnapi pihenőnap ügyét.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a kormánydöntést úgy értékelte: győztek az emberek, győzött a demokrácia, a társadalmi akarat és az MSZP, a kormány pedig kapitulált. Kis győzelemként és a választók számára nagy sikerként értékelte a vasárnapi boltzár ügyében népszavazást kezdeményező szocialista Nyakó István a kormánydöntést. Jelezte: népszavazási kérdése a bejelentés után okafogyottá vált.
A Jobbik azt javasolja: senkit ne lehessen vasárnapi munkára kötelezni, azt csak szabad akaratból, korrekt bérpótlékot kialkudva lehessen végezni. Apáti István alelnök szerint az az ügy tanulsága, hogy aki erőből politizál, a közakarattal találja szemben magát.
Sallai R. Benedek LMP-s képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy a vasárnapi boltzár mellett más szimbolikus ügyekben – oktatáspolitika, egészségügy – is hallja meg a társadalom véleményét.
A DK azt szorgalmazza, hogy az Országgyűlés a lehető leghamarabb szavazzon a vasárnapi boltzár feloldásáról, és az azt követő héten már nyithassanak ki a boltok. A párt tiltakozását jelentette be az ellen, hogy az Orbán-kormány szerintük felére csökkenti a vasárnapi bérpótlékot. Az Együtt szerint a kormány „berezelt” attól a ténytől, hogy az embereknek nem tetszik a vasárnapi zárvatartás. A PM szóvivője, Tordai Bence pedig azt közölte: kezdeményezik a parlamentben, hogy a vasárnapi zárvatartás eltörlése után is maradjon meg a vasárnap dolgozók százszázalékos bérpótléka.
Politológusok: Téma nélkül maradt az ellenzék
Lánczi Tamás (a Századvég Alapítvány vezető elemzője)
Jó és helyes döntés volt, olyan, amelyet csak nagyon stabil, erős politikai formációk tudnak megtenni. A Fidesz kiénekelte a sajtot az MSZP szájából, a szocialisták téma nélkül maradtak. A vasárnapi zárvatartás morális indokai helyesek, azonban a magyar társadalom többségének ellenérzésével találkozott. Két jog állt egymással szemben: egyrészt a pihenéshez való jog, másrészt az a szabadság, hogy mikor és hol költi el valaki a pénzét. Az egyiknek több támogatója volt, amely többségi álláspontot a kormánynak figyelembe kellett vennie. A kormány szempontjából nem az volt a probléma, hogy népszavazásra kerülhetett volna a boltzár, hanem az, hogy van egy sokkal fontosabb kérdés, a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás. A vasárnapi zárvatartás csupán technikai kérdés, ennek az ország jövője szempontjából jelentősége nincs, ellentétben a kvóta ügyével. Az MSZP kezdeményezése ezzel hatástalanítva lett, ami nagy érvágás nekik, nem tematizálhatják a közvéleményt. Míg a másik oldalon van egy olyan nyeresége, hogy a kabinet nyitott az emberek követeléseire, meghallja a hangjukat.
Kiszelly Zoltán (politikai elemző)
Az Orbán-kormány tegnapi döntésével taktikai visszavonulást hajtott végre. Egy darabig biztosan presztízsveszteséget jelent ez a kormánynak, mert az ellenzék arról fog nyilatkozni, hogy a kabinet vereséget szenvedett. Ez a seb azonban hamar begyógyul. Stratégiai értelemben a kormány a mostani döntésével a szocialisták által indított népszavazás elé tudott menni, az MSZP három kérdése közül erősorrendben ugyanis ez volt a legfontosabb. A másik két kérdésre már egyáltalán nem biztos, hogy összegyűlik a 200 ezer aláírás. Az MSZP-nek két lehetősége van: vagy végigviszi a megmaradt két kérdést, vagy pedig keres egy új, ezeknél népszerűbb témát, de akkor meg könnyen a sikertelen rendszerbontó népszavazás sorsára juthat a kezdeményezés. Ezzel szemben a kormány kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazása valószínűleg sikerre vihető, mivel a Fidesz támogatóin kívül számíthatnak a Jobbik-szimpatizánsokra is, ilyen tartaléka a szocialisták megcsonkított kezdeményezésének nincs. A Fidesz 1-0-ra nyerhet ezzel a mostani döntésével az őszi népszavazások küzdelmében. (B. G.)