Váratlan fordulat történt a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF), ahol az eddig három napon keresztül folyékonyan valló P. László mindössze három kérdésre válaszolt, majd ahelyett, hogy elárulta volna, miért támadt tavaly szeptember 24-én a saját készítésű pokolgépével két rendőrre, inkább bezárkózott. – Védencem folytatólagos kihallgatását március 8-ra napolta el a nyomozó hatóság.
Szerdán egy régebbi szakvéleménnyel kapcsolatban tettek fel három kérdést, amit még megválaszolt, majd közölte: egyelőre nem akar többet mondani. A jövőre nézve azonban nem zárkózott el a kérdésektől – mondta el a Magyar Időknek Brunner Tamás, a gyanúsított védője.
Kiderült, hogy P. László részletgazdag beismerő vallomása mellett a mobiltelefonjának tartalma, a híváslisták elemzése és tanúk is bizonyítják, hogy ő robbantott és sebesített meg életveszélyesen, illetve súlyosan két fiatal rendőrt. Tanú lehet például az a férfi, akinek a robbantó véletlenül nekiment a merénylet helyszínéhez közeli utcában, egy szálloda előtt. A férfi közelről látta a robbantó arcát, és vélhetően sikeresen ki is választotta több szereplő közül P. Lászlót a felismertetés során.
A mobiltelefon cellainformációi alapján pedig pontosan felmérhették a nyomozó ügyészek, hogy a tettes mikor, milyen útvonalon járva tartott terepszemlét, és hogy a merénylet időpontjában valóban ott volt a tetthelyen. Az okostelefon memóriájában megtalálhatták például a pokolgéphez használt robbanóanyag összetételének leírását. Ezenkívül olyan, térfigyelő kamerákkal készített felvételek is vannak a nyomozók birtokában, amelyeket nem mutattak be a nyilvánosság előtt, ám
– mint ahogy azt el is ismerte – P. László szerepel rajtuk.
A Budai Központi Kerületi Bíróság újabb két hónappal, április 21-ig meghosszabbította P. László előzetes letartóztatását. A gyanúsított ellen a KNYF folytat nyomozást előre kitervelten, több ember és hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és robbanóanyaggal visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt.
A megalapozott gyanút a szemlékről, valamint házkutatásokról, lefoglalásokról készült jegyzőkönyvek, az elkészült szakértői szakvélemények, a szakértők előzetes megállapításait tartalmazó okiratok, egyéb rendőri jelentések, a beszerzett kamerafelvételek, a gyanúsított telefonjának adattartalma, illetve a híváslista-elemzések, továbbá a rendelkezésre álló tanúvallomások és a gyanúsított folytatólagosan tett beismerő vallomása támasztják alá. A bíróság szerint fennáll a szökés, az elrejtőzés, illetve a bűnismétlés veszélye is. A végzés nem jogerős.