Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a Magyar Gyógyszerészi Kamarával közösen átalakított, korszerűsített szempontrendszer alapján a mintegy 2400 magyarországi gyógyszertár csaknem felét vizsgálta meg 2015-ben. A patikák jelentős részénél, 76 százalékuknál mindent a legnagyobb rendben találtak. A gyógyszertárak 24 százalékánál voltak kisebb-nagyobb szakmai szabálytalanságok, az érintett 450 patika nagyobb részét csak kötelezték arra, hogy megadott határidőn belül orvosolja a problémákat, 46 esetben azonban pénzbírságot is kiszabtak.
A hatóság honlapján is közzétett szempontrendszerből kiolvasható, hogy kisebb szabálytalanságnak számít például, ha nem hitelesített a patikai mérleg, nincs az előírt méretű betűvel kiírva a nyitvatartás, vagy nincs kitűző a pultnál álló asszisztens köpenyén. A patika bezárása ilyen esetekben nyilván szóba sem jöhet, a működési engedély megvonásával a hatályos törvények szerint ismétlődő és súlyos szakmai szabályszegés sújtható.
Például ha a gyógyszertár közvetítőkön keresztül külföldre juttat valamely, Magyarországon támogatott orvosságot. Azt, hogy ez valós probléma, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a témában már tavaly megjelent egy cikk a Gyógyszertár című lapban.
A szerző azt állította, hogy míg korábban egyes gyógyszer-nagykereskedők űzték nagy tételben az illegális export igen nyereséges játékát, mára egyes patikák váltak a külföldre irányuló gyógyszerszállítmányok fő beszerzési forrásává. Hazánkban a kormány árleszorító intézkedései miatt ugyanis egyre olcsóbbak a gyógyszerek, amelyek külföldi továbbértékesítésével tetemes haszonra tehetnek szert a zavarosban halászók. Ráadásul a reexport miatt komoly készlethiány is kialakulhat az érintett patikaszereknél, ami már a betegbiztonságot veszélyezteti.
A dolog úgy működik, hogy a diplomás gyógyszerész saját célra gyakorlatilag bármilyen gyógyszert megkaphat a patikában, illetve külföldi vényre is kiadhat orvosságot. A közvetítő így egy-egy helyen kisebb, de több patikát bevonva összességében jelentősebb mennyiséget is kijuttathat az országból. A reexportban az allergia elleni gyógyszerektől az onkológiai szerekig nagyon sokféle termék lehet érintett, a fő választási szempont nyilvánvalóan a hazai és a külföldi árak közötti jelentős különbség.
Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója még az említett szakcikk megjelenése után újságírói megkeresésre hangsúlyozta: nincs arról szó, hogy patikusok tucatjai élnek orvosságok illegális továbbértékesítéséből. Ám akiről kiderül, hogy a reexporttal tudatosan sért jogszabályt, azzal szemben komolyabb szankciókat kell alkalmazni.
A gyógyszertárak hatósági ellenőrzésének tavalyi tapasztalatairól egyébként a főigazgató beszélt a minap egy konferencián is, kiemelve, hogy bár tavaly még nem gondolkodtak patikabezárásokon, az „idén ez másképp lesz”. A Magyar Idők úgy tudja, a Pozsgay Csilla által kilátásba helyezett patikabezárások hátterében konkrétan ezek az esetek állnak, vagyis a szóban forgó patikákban illegálisan továbbértékesítettek egyes orvosságokat.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke lapunknak úgy fogalmazott, minden patikustól normakövető magatartást várnak el, ezért akiről minden kétséget kizáróan kiderül, hogy törvényt sértett, azt akár a kamarából is kizárhatják, ami pedig egyet jelent azzal, hogy nem dolgozhat gyógyszerészként.