Magyarországon körülbelül 80 ezer civil szervezet tevékenykedik. Az ügyészség gyakorol felettük felelősséget. Ha a nyomozóhatóság olyan körülményeket tapasztal, amely megalapozza például egy civil szervezet megszüntetését, akkor akár addig is fajulhat a dolog. Egy civil szervezetnek lehet bankszámlaszáma, lehet számára adományokat nyújtani, így a pénzügyi átláthatóság feltételeinek is meg kell felelnie. A jogszabályok megkülönböztetnek egyesületeket, alapítványokat, de akár jogi személyiség nélküli civil szervezeteket is.
Nem szabad szemérmesnek lenni
– A szervezetek 80-90 százaléka minden gond nélkül, a magyar lakosság megelégedésével végzi a munkáját. Van azonban egy szűk kör, amely különleges jogokat követel magának, akár financiális, akár közéleti szempontból. Ezek legtöbbje külföldi pénzből működik, hisz a magyar 1 százalékokból nem lennének képesek fennmaradni. Általában nemzetközi intézmények magyarországi fiókszervezetei, komoly hátországgal – mondta ifj. Lomnici Zoltán a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Az alkotmányjogász szerint a külföldi példák is azt mutatják, hogy a szabályozásnál a jogalkotónak „nem szabad szemérmesnek lennie”, és ebben a körben is lehetnek olyan új, speciális, egyébként nem diszkriminatív szabályok, amelyek csak a transzparenciát, a hatékonyabb működést és az állampolgárok tisztább látását teremtik meg.
Kovács István, az Alapjogokért Központ munkatársa szerint a szabályozás technikai részleteiről még felesleges beszélni, hisz az ügy nem jár még abban a szakaszban.
Egyelőre az a kérdés, hogy külföldi példák alapján meg kell-e lépni azt.
A témában az alkotmányjogász és az Alapjogokért Központ munkatársának további gondolatai és a rádióműsor teljes hanganyaga elérhető a hirado.hu oldalon.