A 4-es metró beruházása kapcsán a BKV igazgatóságának a tízmilliárd forintot elérő vagy az azt meghaladó tenderek esetében volt döntési kompetenciája, 2009-től a limit ötmilliárd forint lett, valamint minden, félmilliárd forintot elérő szerződésről értesültek és dönthettek a tárgyalásukról – mondta el a metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport tegnapi ülésén Kardos Péter. A BKV igazgatóságának 2007 és 2010 közötti tagja hozzátette: ezen értékek alatti szerződéseket a BKV menedzsmentje hagyta jóvá.
Kardos Péter szólt arról is, hogy véleménye szerint ez egy rendkívül bonyolult beruházás volt, és sokáig hiányzott az az igazán komoly szakértelemmel rendelkező ember, aki vezethette volna azt, továbbá a DBR Metró Projekt Igazgatóság létszáma is alacsony volt. Megjegyezte azt is, nehezítette a dolgokat, hogy a beruházás időszakában a BKV és a DBR élén is gyakran voltak személyi változások. Papp József – aki 2009 októbere és 2010 októbere között volt az igazgatóság tagja – azt mondta: a beruházás alprojektjeinek összehangolása komoly problémát okozott. Kitért arra is, felmerült benne, hogy miért kellett egyáltalán ezt a metrót megépíteni, hiszen semmi szükség nem volt rá. Szerinte a metróállomások a hűtlen kezelés tipikus esetei, és felvetette a földmunkák és a fiktív számlázás kapcsolatát, hivatkozva arra, hogy az állomások nem zsalus eljárással készültek, hanem a megállók teljes mélységében kitermelték az összes földet. Papp József megjegyezte: mendemondák voltak arról, hogy le voltak osztva, melyik érdekcsoport melyik metróállomást építi.
Borbély Lénárd, a fővárosi munkacsoport elnöke az ülés után azt mondta: úgy tűnik, hogy az igazgatótanács csak formai döntéseket hozott, szinte mindenről a tender- és előkészítő bizottságokban határoztak. A DBR Metró Projekt Igazgatóság a főpolgármesterrel állt közvetlen kapcsolatban, minden szál Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármesterhez, valamint pártjához és az MSZP-hez vezet – tette hozzá.
A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéséhez kapcsolódóan a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. Az öttagú testületnek a jelentést szeptember 30-ig kell elkészítenie.