Nem igazolódott be az a szélsőjobboldali portálokról még a magukat függetlenként meghatározó honlapokra is átterjedt sejtetés, miszerint 2016. október 26-án nem a közismert hungarista, id. Győrkös István lőtte le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) főtisztjét, Pálvölgyi Pétert, hanem saját kollégái végeztek vele úgynevezett baráti tűzben.
Mint azt Nagy Andrea ügyésztől, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivőjétől megtudtuk, elkészült és megérkezett a főügyészség győri regionális osztályára az egyesített igazságügyi orvos- és fegyverszakértői vélemény, amelynek megállapításai megerősítik a gyanúsítottal közölt megalapozott gyanút. A baráti tűz bizonyossággal kizárható. Február végén már tudható volt, hogy az igazságügyi fegyverszakértői vélemény szerint Bőnyben a sértettet a gyanúsított által használt gépkarabélyból leadott lövés találta el, és azonosították a lövedéket is.
Már a gyilkosság másnapján megjelent a szélsőjobboldali sajtóban, hogy Pálvölgyi Pétert saját kollégái lőtték le, nem id. Győrkös. Ezek a hírközlők még azt is idézték, hogy – állítólagos – tanúk szerint a rendőrtiszt egyik kolléganője azzal rohant ki a házból a lövöldözés után, hogy hangosan kiabálta: „Lelőttem Pétert!”
A sejtetéseket januárban még az Index is átvette, és saját információik alapján a Borulhat, amit a bőnyi rendőrgyilkosságról eddig tudni lehetett címmel közöltek írást. Ugyanakkor törekedtek a tárgyilagosságra, s egy sor, akkor általuk még megválaszolatlanul hagyott kérdést is feltettek.
„A történetben rengeteg a kérdőjel. Ha igaz, hogy Győrkös István eleve azzal a céllal vette magához a gépkarabélyt, hogy a házába érkező rendőröket megölje, akkor miért arra a rendőrre lőtt, aki elő sem vette a fegyverét? És a lőirányokat bemutató nyomozati dokumentum szerint miért nem adott le egyetlen lövést sem abba az irányba, ahonnan viszont bizonyíthatóan lőtték őt magát? Elképzelhető, hogy az idős, gyenge látású férfi a nem túl világos szobában nem látott tisztán? Esetleg megzavarodott?” – tették fel a kérdéseket a baráti tűz lehetőségét nyitva hagyva. Végül csak február végén tisztázták a helyzetet.
A KNYF győri regionális osztálya azonban – nem kis részben a sajtóban felvetett állításokra válaszul – elrendelte az egyesített igazságügyi orvos- és fegyverszakértői vizsgálatot. Mindezt azután, hogy a vizsgálat elején a nyomozó ügyészek több mint hetven kérdést tettek fel a Nemzeti Szakértői és Kutató Központnak, amelyeket az intézmény szakterületek szerint megosztott. A daktiloszkópus, az igazságügyi vegyészszakértő, valamint az igazságügyi fegyverszakértő február végére készítette el véleményét. Az utóbbi állapította meg, hogy a sértettet a gyanúsított gépkarabélyából származó lövés találta el, és ezt támasztotta alá a most elkészült egyesített igazságügyi orvos- és fegyverszakértői vélemény is.
Mint ismert: Pálvölgyi Péter és kollégái illegálisan tartott fegyverek után akartak kutatni a gyilkosság napján a szélsőséges félkatonai szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) szellemi vezetőjének tartott id. Győrkös István bőnyi házában. A férfi látszólag együttműködött velük, ám hirtelen beszaladt az udvarról a házba, és magához vette az illegálisan tartott éles, Kalasnyikov rendszerű AMD-gépkarabélyát, amit csőre töltve tárolt, majd az alapos gyanú szerint az utána a házba lépő Pálvölgyi Pétert lelőtte.
Győrkös azt állítja, hogy nem szándékosan lőtte agyon a főtisztet, szerinte Pálvölgyi kollégái tüzet nyitottak rá, eltalálták őt, és amikor összecsuklott, elsült a kezében tartott fegyver. Védője korábban még azt is kétségbe vonta, hogy Győrkös fegyveréből érte a halálos lövés a rendőrtisztet. Az ügyvéd az elé tárt szakértői vélemények alapján állította azt, hogy védence még csak nem is lőtt Pálvölgyi felé.
A védelem álláspontja egyébként jogtechnikai szempontból érthető. Amennyiben sikerül bebizonyítaniuk, hogy Győrkös nem szándékosan lőtte le a tisztet, hanem miközben összeesett, véletlenül sült el a kezében tartott fegyver, és a lövedék ráadásul nem is közvetlenül érte az áldozatot, hanem gellert kapva, a bűncselekmény minősítése – és büntetési tétele – nagyban megváltozhat. Az előre eltervelten, aljas indokból elkövetett emberölésért életfogytiglant is lehet kapni, míg a halált okozó súlyos testi sértésért minősítéstől függően 8-12 évet.