A hiánypótló felmérést egy teljes vegetációs időszakon át, tavaly márciustól novemberig tartó módszeres megfigyelés és korábbi adatok alapozták meg, az így összeállt javaslat pedig útmutatóul szolgál majd a fejlesztések környezeti hatásainak minimalizálásához, valamint a Városliget biológiai értékének megóvásához és növeléséhez – mondta Péter Gábor ökológus, a felmérést végző szakértői csoport vezetője. A vizsgálat szerint a Városliget növényvilágában a cserjések egy középszerű városi parkhoz képest is kis kiterjedésűek, míg zárt cserjés foltok – amik háborítatlan élőhelyet nyújtva elősegíthetnék a kisebb állatok, például sünök fejlődését – csak elvétve akadnak. A tápláléklánc egyik fontos alapeleme, a korhadékréteg, amely egyben búvóhely is, szinte teljesen hiányzik – mondta az ökológus.
Hozzátette: a gyepszint sem megfelelő, az ökológiailag aktív cserjeszint pedig szintén csak elvétve lelhető fel. Mivel kevés puhatestű, ízeltlábú él a parkban, megszakad a tápláléklánc, hiszen nélkülük – azaz táplálék nélkül – nincs pezsgő madárvilág. Ezen csak egy átfogó parkrehabilitáció segíthet – mondta a szakértő. A vizsgálat szerint többnyire a tág tűrésű ízeltlábúak és puhatestűek találhatók meg a ligetben. Stabil állománya van egyes pókfajoknak, az ászkáknak és a levélbogaraknak, de például a nappali lepkék és a máshol gyakran előforduló szarvasbogár egyedeinek előfordulása meglehetősen ritka volt. A beszűkült táplálkozási lehetőségek ellenére – a park méreteinek köszönhetően – ugyanakkor több madárfaj fészkelését észlelték: örvös galambok, barátposzáták, szajkók, seregélyek és házi rozsdafarkúak is laknak a ligetben. Fészkel zöld küllő és a nagy fakopáncs is, a leggyakoribb költőfaj pedig a fekete rigó és a széncinege.
Mindemellett a városligeti fejlesztés fontos célja a meglévő madárvilág gazdagítása. Az emlősöket nagyobb számban csak a mókusok képviselik, ám jelenlétük így is várakozás alatti a majd 100 hektáros parkban. Egy-egy sün is előfordul, a megfelelő búvóhelyek és élelem hiánya miatt azonban számuk szintén alacsony. Alkonyatkor és azt követően a denevérek veszik át az uralmat a Városliget légterében.
Az élővilág-védelmi felmérés ajánlásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a Városliget ökológiai értéke növekedjen és az élővilágban jelentkező hiányosságokat pótolni tudják – közölte a Városliget Zrt. a kutatás kapcsán. A leghangsúlyosabb javaslat a hotspotok kialakítása, ami azt jelenti, hogy a ligetben elszórva, összesen mintegy 5000 négyzetméteren sűrűbb cserjés vadfoltok létesülnek, amelyekben a lehullott gallyakból és levelekből összeálló korhadékréteg háborítatlan természetes élőhelyként szolgálhat. A Városliget Zrt. által decemberben kiírt tájépítészeti pályázat várhatóan minderre megoldást kínál majd. A pályázat lezárása 2016 tavaszán esedékes, ezt követően pedig, 2018-ra teljes mértékben megújul a park.