– A terrorizmus elleni akcióterv elfogadását a húsvét előtti csütörtökön jelentette be Pintér Sándor belügy- és Simicskó István honvédelmi miniszter. A tájékoztatásból az derült ki, hogy a húsvét után benyújtani tervezett átfogó intézkedési csomag részeként a rendvédelmi szervezetek technikai és szervezeti fejlesztésekre kaphatnak támogatást a kormánytól. Mit lehet tudni, a Magyar Honvédség mihez kér támogatást?
– Jelenleg még folyamatban van a részletek pontosítása, de az akcióterv részeként a honvédség törvényi módosítást, személyi feltöltést, valamint egyéni felszerelés- és technikai fejlesztést tartana szükségesnek a még hatékonyabb fellépés érdekében. A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy minden terrorizmus által érintett ország igénybe veszi a katonái képességeit. Erre a kihívásra nekünk is fel kell készülnünk. Ehhez fel kell töltenünk az állományunkat és korszerű eszközökkel kell felszerelnünk katonáinkat. Mindenkinek tudnia kell, hogy egy gyors, hatékony beavatkozás érdekében a Magyar Honvédségre oda kell figyelni. A Magyar Honvédséget mindig olyan állapotban kell tartani, hogy bármikor, bárhol, bármilyen feladat elvégzésére azonnal rendelkezésre állhasson Magyarország és állampolgárai biztonsága érdekében. Ez nyilvánvalóan a mindenkori kihívásoknak megfelelő szervezetet, létszámot, technikai eszközöket, anyagi készleteket és felszereltséget jelent.
– Ismét napirenden van az arra vonatkozó alkotmánymódosítás, hogy a terrorveszélyhelyzet is kerüljön be a különleges jogrendi állapotok közé. A honvédség milyen képességekkel vehetne részt az alaptörvény tervezett módosításának elfogadása esetén a terrorfenyegetések elhárításában?
– Franciaország, Belgium és Nagy-Britannia mellett számtalan ország példája azt mutatja, hogy a katonák közreműködése ma már nem lehet kérdés egy esetleges terrortámadás esetén. A felderítéstől a védelmi feladatokon át egészen a mentési, mentesítési és egészségügyi feladatok ellátásával bezárólag a Magyar Honvédségnek mindenre van képessége. Vannak speciális képzettségű katonáink, például a Katonai Rendész Központnál vagy a Különleges Rendeltetésű Ezrednél, akik a terrorizmus elleni harcban most is kiválóan megállják a helyüket a külföldi missziókban. Ők különleges harceljárási tevékenységekre kaptak kiképzést, többek között személyi védelemre, rejtett rajtaütésre, épületen belüli vagy közlekedési eszközökön folytatott harcra, túszok kiszabadítására és számos más, nagy pontosságot igénylő harci feladat elvégzésére. Vétek, ha a jelenlegi korlátozó jogszabályi keretek miatt a felkészült katonáink tudását szükség esetén a magyar emberek védelméhez nem vehetjük igénybe, míg külföldön védhetik más országok polgárait. Olyan kiképzett katonák ők, akiket földön, levegőben, vízen és víz alatt, tehát bárhol alkalmazni tudunk.
– A megnövekedett globális biztonsági kockázatok új lendületet adhatnak a most kialakítás alatt levő új önkénteshaderő-fejlesztési terveknek?
– Látjuk, hogy milyen események történnek a világban, és azt mondjuk, hogy Magyarországnak minél több olyan állampolgárra van szüksége, aki képes adott körülmények között mindenekelőtt felismerni a veszélyt, és pánik nélkül, körültekintően úrrá lenni a vészhelyzeten. Nem baj, ha minél több olyan kiképzett önkéntes van az országban, aki tudja, hogyan kell eljárnia, hogyan kell gondoskodnia szerettei, értékei védelméről mindaddig, amíg az arra hivatott szervezett erők meg nem érkeznek a helyszínre. Egyrészt bővíteni akarjuk a hivatásos és szerződéses katonák számát, hogy erősebb legyen Magyarország védelmi képessége, másrészt arra is gondot akarunk fordítani, hogy minél több fiatal ismerje meg, mi mindent lehet tenni a haza, az ország biztonsága érdekében, ezáltal környezetünk, saját magunk és szeretteink biztonsága érdekében. Nincs szó kötelező sorkatonai szolgálatról. Viszont ha valaki érez magában elhivatottságot arra, hogy megtanulja, nehéz helyzetben miként védheti meg magát és családját – és nemcsak fegyveres harcról beszélek, hanem önvédelemről vagy túlélési praktikákról –, akkor biztosítunk lehetőséget arra, hogy ezt megtehesse. Többek között ezt a célt szolgálja az önkéntes tartalékos szolgálat továbbfejlesztése. A jelentkező önkéntesek arra is felkészítést kaphatnak majd, hogy mi a teendő akkor, ha a környezetükben természeti katasztrófa vagy terrortámadás történik. Mit tegyenek addig, amíg nem érkezik meg a központi segítségnyújtás. Nem biztos, hogy kellő számban ismerik ezt az emberek. Megkezdtük a munkát, és idén ezt a rendszert fel tudjuk építeni. Bízunk abban, hogy hamarosan megszületik a program elindulását lehetővé tevő kormánydöntés, és jövőre megkezdhetjük a jelentkezők felkészítését és kiképzését. Olyan modulrendszerű felkészítést tervezünk, ahol az önkéntesek maguk választják ki, hogy a képzések közül melyiket végzik el: a túlélés, a tájékozódás módszertanát, az elsősegélynyújtást vagy komolyabb katonai ismereteket is el akarnak sajátítani.
– Ennek megvalósítására plusz költségvetési pénzre lesz szüksége a honvédségnek?
– Ez egy új feladat lenne, ahol a teljes magyar lakosságot szólítanánk meg, aminek természetesen költségvonzata is van. Azonban kezdetben nem szükséges jelentős többletforrás a program beindításához, hiszen a meglévő kapacitásokkal indulnánk el. Tudjuk, hogy a magyar ember természeténél fogva lokálpatrióta. Ezért – a területvédelmi elvet szem előtt tartva – nem akarjuk az embereket ide-oda ráncigálni, hanem járási szinteken, lehetőleg a lakóterületükön vagy otthonuk közelében teremtenénk meg a lehetőséget a helyi területvédelmi közösségekhez való csatlakozásra. Ezeknek az egységeknek a vezetését és logisztikai rendszerét a honvédség biztosítja, de a szervezetek létrejötte és működése nagymértékben függ a helyi közösségek önszerveződésén. Így a 197 járás az önkéntesség alapján jelentősen hozzájárulhatna az ország biztonságának megerősítéséhez.
– Két héttel ezelőtt a Kormányinfón elhangzott, hogy a Magyar Honvédség 400 közfoglalkoztatottnak lehetőséget kínál a szerződéses katonai szolgálati viszony megszerzésére. A sajtóban ezzel kapcsolatban olyan állítások jelentek meg, hogy a közfoglalkoztatottaknak határvédelmi feladatok ellátására szóló munkát ígértek valakik, egyébként pedig kötelezővé tették egyeseknek a munkaügyi központokban a honvédségi ajánlat elfogadását. Mi igaz ezekből a hírekből?
– Egy szó sem igaz abból, hogy mi „határrendészeti járőrnek”, kétnapos kiképzéssel alkalmaznánk a megszólított közfoglalkoztatottakat. A Magyar Honvédségnél nincsenek is ilyen beosztások. Mindenkire, aki a honvédség kötelékébe lép, azonos egészségügyi, pszichikai és fizikai előírások és alapkiképzési feltételek vonatkoznak, függetlenül a toborzás módjától. Ha a közfoglalkoztatottak között vannak olyanok, akik erre alkalmasak, és vállalják a katonai szolgálatot, szívesen látjuk őket. Folyamatosan működtetjük a hagyományos toborzórendszerünket, mindenhová elmennek a toborzóink: csak idén több száz helyszínen voltak már. Tehát abban semmiféle megkülönböztetés nincs, hogy kik közül toborzunk. Aki önként vállalni szeretne szerződéses katonai beosztást, azok jöjjenek nyugodtan, mert a Magyar Honvédségnél mindenkinek nyitva áll ez a belépési lehetőség. Most annyit teszünk, hogy a munkaügyi központok által megjelölt helyszínekre is elmegyünk, hogy megszólítsuk a közfoglalkoztatásban levőket is. Ez egy lehetőség a számukra: azt gondolom, a közmunka ideiglenes állapot, mi ehelyett hosszú távra kínáljuk a szerződéses katonai életpálya lehetőségét. Készen állunk arra, hogy felvegyük, aki önként akar jönni a honvédség soraiba, aki vállal szerződéses legénységi beosztásokat, és megfelel az elvárásoknak és követelményeknek. A 400 fős létszámkeretet jelen esetben azért határoztuk meg, mert a közel harmincezer fős Magyar Honvédségben nincs ennél több olyan szabadon betölthető beosztás, amihez elegendő az általános iskolai végzettség. Altisztként legalább érettségivel és lehetőleg nyelvismerettel rendelkezők, míg tiszteknek csak olyan személyek jelentkezhetnek, akiknek felsőfokú végzettségük és legalább egy, de inkább két nyelvvizsgájuk van. Az önkéntes tartalékos szolgálatnál viszont bármilyen iskolai végzettséggel jelentkezhetnek szolgálatra.
– Az Index hírportál azt állítja, hogy a közfoglalkoztatottakat azzal riogatták a toborzás során, hogy ha belépnek, és meggondolnák magukat, akkor a kiképzésük díját vissza kell fizetniük. Igaz ez az állítás?
– Szó sincs ilyesmiről! A Magyar Honvédség több mint 11 éve csak önkéntes alapon jelentkező katonákkal működik. Ebből kifolyólag a soraiba önkéntes alapon jelentkeznek, és saját szándékuk szerint távoznak. Jelenleg aki a magyar honvédségbe szerződéses katonának jelentkezik, 14 hetes alapkiképzést kap, majd mielőtt beosztásba kerülne, három hónapos szakkiképzést. Mint a polgári életben, a pályakezdő katonáknak is legfeljebb hat hónapos próbaidő van meghatározva. Ezen időszak alatt mindkét fél minden indoklás nélkül kezdeményezheti a szerződés felbontását. Ha a katona már a próbaidőn túl teljesít szolgálatot, akkor is bármikor kezdeményezheti a szolgálati viszony megszüntetését, és a törvényi rendelkezések értelmében legkésőbb hatvan napon belül el is kell hogy engedjük, nem tarthatjuk vissza. Viszont ebben az esetben sem kell visszafizetni semmiféle kiképzési költséget. Olyan természetesen van – elsősorban a hivatásos állomány körében, vagy a szerződéses tisztek és altisztek esetében –, akik beiskolázást nyertek egyetemre, főiskolára vagy valamilyen szakképzésre, amit a honvédség finanszíroz vagy egyéb formában támogat, akkor igen, akkor lehet, sőt van visszafizetési kötelezettség, de csakis a tanulmányi szerződésben foglaltak szerint.