– Nem hiányzik a katedra?
– Mindig hiányzott, amióta nem tanítok. Fölállítottam egy színvonalat magamnak, és be kellett látnom, hogy teljes értékű országgyűlési képviselői és egyetemi tanári munkát nem lehet egyszerre végezni.
– Szabadidejében tud foglalkozni az eredeti szakterületével?
– A Római Birodalom területén otthon érzem magam, amikor lehet, akkor Itáliát járom. Ezen a nyáron etruszk városok jönnek. Ezek nem luxusutak, cipő, rövidnadrág, póló, így járjuk a városokat a feleségemmel, olvassuk a latin feliratokat, engem ez kikapcsol. Amikor valahol több száz kilométerre találok egy latin feliratot, amely Magyarországra, az akkori Pannóniára utal, mint például „Itt voltam Savariában katona”, az felemelő érzés.
– Idén nyáron lesz is mit kipihennie. Összeszámolta, hányszor mondta el választmányi elnöki programját?
– Nem, mert a szám az valahogy misztifikál meg stresszel. Megvan a heti programom, azt nézem, oda megyek. Most kimondottan MSZP-sekkel, vidékiekkel, küldöttekkel találkozom.
– Megnevezné, kik biztatták a jelöltségre?
– Azért nem, mert ők a szavazói a kongresszusnak, a választmány tagjai, többségében helyi szervezeteket irányítanak. De álságos lenne azt mondani, hogy úgy kellett lökdösni, hogy ezt akarjam. Komolyan hiszem, hogy ezzel az MSZP és az általam fontosnak tartott magyar szociáldemokrácia előbbre juthat. A kérdésnek azonban van egy másik oldala is. Tulajdonképpen egész jól ellennék itt a parlamenti alelnöki irodában. Ha 2014-ben harmadszor is megnyertem az egyéni választókerületet, akkor azt gondolom, hogy 2018-ban ugyanott legalább ugyanannyi esélyem van. Nekem nem új névjegykártya kell. Őszintén akarok tenni a baloldalért és az MSZP-ért, és ehhez társakat gyűjtök.
– Ha már társakról beszélünk: az elnökjelöltek közül kivel tudna együtt dolgozni?
– Értelemszerűen azzal, akit a kongresszus megválaszt. De vannak változást akarók, és vannak, akik a folytonosságban látják a sikert. Én azok közé tartozom, akik azt gondolják, hogy igenis kell változtatni, ezért a hasonlóan gondolkodó elnökjelöltek állnak közelebb hozzám. Ha megkapom a felhatalmazást a választmány vezetésére, nem akarok dirigálni az elnökségnek, de a döntési szuverenitást a választmányban fogom tartani. Létezik együttdöntési kényszer, főleg a kampányidőszakban: listaállítás, személyi kérdések, amelyeket minden pártnál, nálunk is meghatároz az alapszabály. De abból nem fogok engedni, bárki is az elnök, hogy minőségi munkát akarok, ahol hozzáértő emberek javaslatokat tesznek, a választmány pedig dönt. Ezt a társaimnak is, a vetélkedő elnökjelölteknek is elmondtam, hogy lássák: így kell velem számolni.
– Nem említett nevet!
– Értettem már először is a kérdést, az előző válaszban benne van, hogy változáspárti vagyok.
– Az utolsó hétre is jutott bőven a regionális tanácskozásokból. Mit tapasztalt, milyen a hangulat a tagságban?
– Beszélgettünk arról, hogy a mai magyar politikai élet olyan, mint egy étterem, ahol csak egyféle menü van. Persze választási lehetőség létezik, tudniillik hogy kéred vagy nem kéred azt a menüt. Nekünk nem kizárólag az a feladatunk, hogy ezt a menüt kritizáljuk, hanem egy másik étlapot kell letenni az emberek asztalára. Az állító mondat, a saját karakter kialakítása szerintem a legfontosabb. Az ázsiónk nem fog nőni attól, ha még hangosabban mondjuk, hogy most már menjen a kormány. Azt szeretném, ha az MSZP-nek karakteres, önálló, saját véleménye lenne. Legyünk mi a viszonyítási pont.
– Ehhez azért nagyon sokat kell dolgozni, ha már a számokat nézzük.
– Nem gondolom, hogy ha alacsony a támogatottság, akkor világvége-hangulat kell, ha öt ponttal magasabban állunk, akkor pedig megnyertük a választásokat. Ennél kiegyensúlyozottabb, világosan vállalható elképzeléssorozatot akarok, ami alapjaiban akkor is igaz, ha ellenzékben vagyunk, és akkor is, amikor kormányon. A napi aktuálpolitikával foglalkozzon az elnökség, van azonban a politikának egy másik dimenziója, a távlati szempontok: hogyan gondolkodunk Magyarországról, a nemzetünkről, Európáról. Ez az alap ahhoz, hogy ha egy konkrét ügy előjön, akkor ahhoz tudjunk viszonyulni. Ezt műhelymunka kell hogy megelőzze. A politikai döntés nyilván a választmányé, de a szakmai opciót a baloldali értelmiséggel együtt kell kidolgozni.
– Ezt hogy érti? Eltávolodott az értelmiség az MSZP-től?
– Érteni kell az értelmiséget. Úgy nem működik a dolog, hogy a választások előtt három héttel arra kérünk egy csoportot: írjon alá mellettünk egy petíciót, de egyébként három és fél évig nem szólunk hozzájuk. Az értelmiség kreatív és néha bántóan kritikus, ez így van, de ezzel együtt a folyamatos kapcsolat teremti meg és teremti újjá a tőlünk eltávolodott értelmiséggel vagy éppen az új, felnövekvő baloldali generációval az együttműködést.
– Műhelymunkáról beszélt. Ha jól tudom, újraszervezné a kabineteket is. Hogyan tervezi ezt?
– Ez nem a kormány szerkezetének ellentettje. Itt az országos választmány körül teamek, kabinetek jönnek létre, de ezek nem a napi aktuális szakkérdésekre reagálnak. Mondok még konkrét példát. A közvetett demokrácia vagy a közvetlen demokrácia intézményei egy köztársaságban fontos irányt jelölnek. A nép válassza a köztársasági elnököt, vagy – ahogy 1990 óta csináljuk – az Országgyűlés. Én nagyon erősen hajlok arra, hogy a politikai bizalom erősítése negyed évszázaddal a rendszerváltás után a közvetlen demokrácia gyakorlásában van.
– Pályázatában a nemzet és a modern baloldal fogalmakat is említi.
– Én egy büszke magyar szociáldemokrata vagyok. Mind a két jelző fontos! Büszke arra, hogy magyar, és büszke arra, hogy szociáldemokrata. Szeretném, ha ez nem egyszerűen személyekben, hanem a szocialista párt gondolkodásában, tudatában általános lenne, de ehhez szükségem van arra a csapatra, amelyik egyébként akkor is foglalkozik nemzettudattal, a nemzet kérdésével, amikor ez nem aktuálpolitikai ügy. Hát nem nagyszerű dolog örülni annak, amit a magyar válogatott csinál a pályán? Ezek a dolgok nem írhatók le képletekkel, forinttal, méterrel, kilóval, de bennünk vannak! Kell, hogy az én oldalam ezt érezze, és kifejezze azt a fajta büszkeséget, amely eltölt minket, mert magyarok vagyunk, és büszkén vállalhatjuk, hogy magyarok vagyunk. Magyar baloldaliak.
Mentés