Mint arról lapunk a közelmúltban beszámolt, az ötödik NAT korábban tervezett 2018-as hatályba lépése várhatóan 2019-re tolódik. Ez azt is jelenti, hogy a tanévi struktúra átalakítása először a 2019/2020-as tanévben valósulhat meg. A módosítás egyik célja, hogy a gyerekek terhei csökkenjenek. Rövidebb lehet a nyári szünet, ezzel párhuzamosan hosszabb lenne például az őszi és a tavaszi szünet.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Pesti Srácoknak adott interjújában elmondta: az új NAT koncepciójának kidolgozása a Köznevelési Kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportjában már zajlik, egy előzetes tervet tavasszal már megtárgyaltak. Az előkészítésbe bevonják a Magyar Tudományos Akadémia munkatársait, a felsőoktatás, a Köznevelési Kerekasztal és a szakmai szervezetek képviselőit egyaránt.
Az államtitkár a Pesti Srácoknak arról is beszélt, hogy a Köznevelési Kerekasztal újraszabályozása még idén megtörténik kormányhatározatban, és a testület Köznevelés-stratégiai Kerekasztal névvel működik tovább. Tagjai – ahogy a most működő kerekasztal esetében is – az állami intézményfenntartói képviselők, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselők, nem állami, nem önkormányzati képviselők. Szakszervezeti részről az országos pedagógus szakszervezetek képviselőit várják, továbbá meghívást kapnak az országos szülői és diákszervezetek, illetve szövetségek. A delegálás meghatározott időre szól, a javaslat szerint három évre.
Támogatható a későbbi iskolakezdés
A diákok több mint kétharmada támogatná, hogy 9-kor kezdődjön a tanítás az iskolákban – legalábbis a keddi, a versenyképes oktatás megteremtéséről rendezett konferencián így foglaltak állást a jelen lévő tanulók. A kerekasztal-beszélgetésen Palkovics László jelezte, a későbbi iskolakezdés „nem egy eretnek gondolat”, ugyanakkor hosszú egyeztetést igényel. Jelezte, vannak olyan módszertanok, amelyek alapján az első óra nem oktatással telik, így a korán reggel még fáradtabb gyerekeket nem terhelik túl. Palkovics László emlékeztetett: szeptemberig a tanároknak nem volt lehetőségük arra, hogy eltérjenek a tananyagtól, most azonban van. Felhívta a figyelmet, hogy a tanár látja a legjobban, mennyire fárad el az osztálya, és ettől függően eltérhet az alaptantervtől, hiszen nem a tananyag „letudása”, hanem elsajátítása a cél.