Lendvai Ildikó vezetésével tartották meg tíz évvel ezelőtt Balatonőszödön az MSZP képviselőcsoportjának zárt ülését. Záróbeszédében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az azt megelőző másfél év kormányzásáról, az ország helyzetéről értekezett. Heves és sokszor trágár szavaiból kiderült, hogy az újrázó MSZP–SZDSZ-kormány hazugságokkal, a valós adatok és a tervezett megszorítások eltitkolásával, lényegében csalással nyerte meg a választást, miközben az országot a csőd szélére sodorta.
Erős mondatok
„Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni.” További erős mondatok ITT olvashatók a beszédből.
A beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra kerülésének napján, Budapesten a Kossuth téren és több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. Gyurcsány azonban egyértelművé tette, hogy a beszéd tartalmát vállalhatónak tartja, sőt büszke annak nyíltságára, a hazugságról szóló rész pedig a teljes politikai elit hazugságaira vonatkozott, és nem kíván lemondani. Kezdetét vette az utcai tüntetések, erőszakos demonstrációk és rendőrattakok időszaka, ami országszerte zajlott, egészen november elejéig.
Székházostrom a televíziónál
2006. szeptember 18-án több ezer tüntető csatlakozott a Kossuth téri tiltakozáshoz, Gyurcsány azonnali távozását követelve. A Magyar Televízió (MTV) az esti órákban az akkorra már több tízezres tömeget 900 főben határozta meg. A felháborodott tüntetők közül ezért több ezren az MTV Szabadság téri főbejáratához vonultak azzal a szándékkal, hogy beolvastatják kiáltványukat. A petíció átadásával Toroczkai Lászlót – a Jobbik egyik jelenlegi alelnökaspiránsát – bízták meg, aki később eltűnt a helyszínről. Az MTV elnöke, Rudi Zoltán azonban nem volt hajlandó tárgyalni velük, ezért az egyre gyarapodó tüntetők elkezdték kővel dobálni az épületet, több autót felgyújtottak, s a tűz átterjedt az épületre is.
A szeptember 19-re virradó éjjel a székház védelmére kirendelt rendőrök többször is sikertelenül próbálták kiszorítani a térről a tiltakozókat, akik végül behatoltak az épületbe. Az MTV a háborús állapotok miatt éjjel 1 óra 20 perctől 5 óra 51 percig megszakította adását. Gyurcsány Ferenc utasította a rendőrséget, hogy valamennyi rendelkezésre álló eszközzel segítse a rend helyreállítását. A rendőrség hajnalban behatolt az MTV székházába, s kiterelte onnan az összes tüntetőt. Százkilencvenegy rendőr sérült meg a Szabadság téri tüntetésen, nyolc embert vettek őrizetbe az éjszakai tüntetők közül, később 37 személlyel szemben emeltek vádat. Másnap mintegy tízezres tömeg gyűlt össze újra a Kossuth téren, ahol a tüntetők megint áttörték a külső kordont. Újabb, mintegy 1200 rendőrt mozgósították vidékről.
Nem sokkal az ostrom után a rendőrség Ignácz István akkori Pest megyei rendőrfőkapitány vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel a Szabadság téren történtek szakmai kivizsgálására. A bizottság megállapításai szerint az MTV-székházat védő rendőröket szakszerűtlenül irányították, a védőfelszerelések hiányosak voltak, és az alacsonyabb beosztású parancsnokok kérése ellenére sem vezényelték át az MTV védelmére a Parlamentnél álló erőket.
A rendőri vezetők perében Ignácz tanúként arról beszélt, hogy szerinte vágóhídra küldték bajtársait, és megerősítette azokat a korábban tett vallomásokat is, miszerint Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány és a többi vezető a Hír TV közvetítéséből követte nyomon az eseményeket. Nagy felháborodást keltett, hogy Gergényi első fokon csak megrovásban részesült a bíróságtól, Bene László akkori országos rendőrfőkapitány ellen pedig megszüntették az eljárást.
Rendőri brutalitás 1956 évfordulóján
Október 23-án a Fidesz és a KDNP az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a budapesti Astoriánál rendezett nagygyűlést. Annak befejezésével egy időben a rendőrség lovasrohamot indított a Károly körúton, a rendbontókat pedig az éppen a Fidesz-rendezvényről távozni akaró békés tömeg felé szorították. A tömegoszlatás több alkalommal nem felelt meg a jogszabályokban, belső normákban előírtaknak, az azonosító jelzést nem viselő rendőrök olyan gumilövedékeket használtak és okoztak súlyos sérüléseket, amelyek nem voltak rendszeresítve.
Több tüntető szemét is kilőtték, az egyik áldozat, Cs. Attila – aki emiatt gyakorlatilag alkalmatlanná vált a munkavégzésre – 2011-ben első fokon egyszeri, 15 millió forintos kártérítést kapott, de nem kötelezték életjáradék fizetésére az alperes Készenléti Rendőrséget. Cs. Attila ezt követően öngyilkos lett. Mint a későbbi vizsgálatok egyértelműen feltárták, a rendőrök számos ártatlanul elhurcolt embert is megvertek, megkínoztak, megaláztak. Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt a rendőrök olyan brutálisan bántalmazták, hogy eltört a lapockacsontja, és súlyos fejsérüléseket szenvedett. A demonstációk során 167 tüntető és rendőr sérült meg, 33-an kórházba kerültek.
Az emberek nem felejtik el a vészterhes éveket
Az elhangzottak megítélése az elmúlt tíz évben nem változott. Ez egy olyan őszinte politikusi beszéde volt Gyurcsány Ferencnek, amelyben beismerte a 2006-os választási trükkök százait, és igazából minden mondata nagyon jó lenyomatát adja a magyar politikusi gondolkodásnak. A többség már első hallásra is olyan hazugságbeszédnek tartotta, amelyben a hajdani kormányfő beismerte, hogy a balliberális pártok csak trükkök százaival tudták megnyerni a választást. Politikai elemzőink további gondolatait az őszödi beszédről ITT olvashatják.
Gönczöl Katalinék szerint mindenki felelős
A szeptember–októberi eseményeket elemző, Gyurcsány Ferenc által felkért bizottság jelentése 2007 februárjában készült el. A Gönczöl Katalin által vezetett testület szerint a tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős volt az egész politikai osztály, a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség. A helyzet kezelésénél pedig hibázott a rendőrség, a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök is.
A jelentés szerint a miniszterelnök az események kezdetén alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, ezért nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét, így nem is tudott megfelelően reagálni.
Mindemellett a parlamenti ellenzék egy része által folytatott, a kormány megbuktatására irányuló „utcai-érzelmi politizálás veszélybe sodorta a parlamentáris demokráciát”, de nem eredményezte az alkotmányos berendezkedés válságát.
A jelentés szerint jogellenes módon járt el a rendőrség, amikor tudomásul vette a több hónapra szóló gyülekezési bejelentést, amikor a tovább tartó, be nem jelentett demonstrációt nem oszlatta fel, amikor választási gyűlésnek, illetve a kampánycsend időszakában kulturális rendezvénynek tekintette a Kossuth téri tüntetéseket.
Gönczölék szerint a rendőrség viszont időben felhívta a pártrendezvény szervezőinek figyelmét az agresszív csoportokra, a fideszes konferanszié viszont erről nem pontosan tájékoztatta a közönséget. A szeptemberi–októberi események idején csaknem 800 rendőr és civil sérült meg, minden tizedik kórházi kezelésre szorult, néhányan pedig tartós látás- vagy halláskárosodást szenvedtek. A javakban esett károk és a költségvetési többletkiadások megközelítik a tízmilliárd forintot – állapította meg a bizottság.
Papp Károly jelentése a „szakszerűtlenségről”
Fél évvel később, 2007 júniusában hozták nyilvánosságra az október 23-i rendőri beavatkozást vizsgáló belső jelentést. A bizottság munkáját Papp Károly akkori Fejér megyei rendőrfőkapitány vezette. A testület megállapította, hogy a 2006. október 22–24-én a fővárosban végrehajtott rendőri tevékenység alapvetően törvényes, de több elemében is szakszerűtlen volt. A BRFK által készített biztosítási terv például nem felelt meg a követelményeknek. A jelentés megállapította, hogy több esetben „az alkalmazott gumilövedék és könnygázgránát mennyisége, illetve az alkalmazás módja nem állt arányban a feladatellátás mértékével és veszélyességével”.
A jelentésből kiderül az is, hogy a 2006. október 23-án, a hajnali órákban a Kossuth téren végrehajtott térkiürítést és tömegoszlatást aránytalanul nagy rendőri erő vezényelte le. A téren tartózkodó, maximum 200 fő demonstráló ellen 1006 rendőrt, a Rebisz bevetési parancsnokságának teljes állományát vezényelték ki. A BRFK az Astoriánál tartott nagygyűlés előkészítésében, tervezésében és a biztosítás végrehajtásában nem kellő körültekintéssel és gondossággal járt el: október 23-án a délutáni órákban, az Alkotmány utcában végrehajtott tömegoszlatással egy időben nem intézkedtek a rendzavaró csoportok elszigetelésére a Deák tér–Andrássy út–József Attila utcai kereszteződésben.
A bukás
Gyurcsány végül majdnem három évvel az őszödi beszédet követően, 2009. március 21-én, az MSZP elnökségi ülésén jelentette be, hogy lemond a miniszterelnökségről. Indoklása szerint azért hozta meg ezt a döntést, hogy az MSZP még hatékonyabban tudja a jövőben kezelni a válságot, és valóban nagyarányú, érdemi lépéseket hajthasson végre a kormány. A másik szempontja az volt, hogy javítsa az MSZP esélyeit a 2010-es választásokon. Április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké. Március 28-án az MSZP elnöki tisztéről való lemondását is bejelentette, utóda Lendvai Ildikó lett.