Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára expozéjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a most bevezetendő juttatással, a tartós ápolást végzők időskori támogatásával (távit) azokat kívánják segíteni, akik tartósan beteg gyermeket ápolnak.
A támogatást azok kaphatják meg, akik a saját otthonukban legalább húsz éven át gondoskodnak vagy gondoskodtak beteg gyermekükről és emiatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon, így alacsonyabb bért kaptak – részletezte.
Az államtitkár a feltételek között említette azt is, hogy ebbe a húsz évbe legfeljebb tíz éves időtartamban be lehet számítani azt az időt, amikor az érintett a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után gyermekgondozási segélyt kapott.
Hozzátette: feltétel az is, hogy az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj volt. Ez annak a garanciája, hogy egy tartósan beteg gyermekről van szó – mondta.
Novák Katalin elmondta, a támogatást attól függetlenül megkapják a jogosultak, hogy tart-e még a gyermek ápolása.
A hallgatói gyermekgondozási díjjal, azaz a diplomás gyeddel kapcsolatos változtatásokról azt mondta, meghosszabbítják a jogosultság időtartamát a jelenlegi egy évről két évre.
Felidézte, 2014 előtt a felsőoktatásban tanulók, illetve a frissen végzett diplomások, akik gyermeket vállaltak, nem voltak jogosultak a gyedre, mert nem volt olyan jövedelmük, ami megalapozta volna ezt a juttatást.
Novák Katalin szerint „a magyar-magyar köldökzsinórt” szeretnék erősíteni azzal, hogy anyasági támogatást 2018. január 1-jétől azok is megkaphatják, akik nem Magyarország közigazgatási területén szülnek. Január 1-jétől „szülessen bárhol magyar gyermek, az egyszeri anyasági támogatást, ezt 64 125 forintot (…), azok is meg fogják kapni, akik nem rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel” – fogalmazott.
A bölcsődei ellátást érintő módosításokról közölte, jelenleg a hagyományos bölcsődék esetében 15 százalékban, a mini bölcsődéknél 25 százalékban teszi lehetővé a jogszabály, hogy a körzeten kívüli gyermeket is felvegyék az intézmények. Ez az arány emelkedne hagyományos bölcsődék esetében 25, mini bölcsődék esetében 50 százalékra – jelezte.
Fidesz: a támogatásra méltó a javaslat
Kovács Sándor (Fidesz) szerint támogatásra méltó és a családtámogatási rendszer finomításáról szól az előterjesztés.
A tartós ápolást végzők időskori támogatásáról azt mondta, illik kompenzálni, megfizetni a szülők munkáját. A bölcsődéket érintő módosítást úgy értékelte, hogy az élethez kell igazítani a jogszabályokat.
Beszámolt arról a módosításról is, hogy eddig a csecsemőgondozási díjra az apa csak akkor volt jogosult, ha az anya meghalt, vagy egészségi állapota miatt nem tudta ellátni feladatát. Az alapvető jogok biztosa ajánlására az apa is jogosulttá válik a csecsemőgondozási díjra, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnik – mondta.
MSZP: szűk kör kaphatja meg az új támogatást
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) értékelése szerint a tartós ápolást végzők időskori támogatása mintegy ezer embert érint, nagyon szűk rétegnek segítene azzal a kormány. Jelezte, módosító indítványt nyújtanak be, mert nagyon sokan vannak olyanok, akik beteg testvérüket, szüleiket, nagyszüleiket ápolják és ezzel komoly terhet vesznek le az államról. Van ebben a költségvetésben nagyon sok pénz, amit át lehetne csoportosítani erre a célra – közölte.
Novák Katalin elmondta, a javaslat a családok jólétének növelését szolgálja és senkinek a helyzetét nem teszi rosszabbá.
Szerinte nincs az előterjesztésnek olyan pontja, amely egy még hatályba sem lépett rendelkezést módosít. Azzal kapcsolatban, hogy miért húsz év után jár az időskorúak támogatása, közölte, ha vannak konstruktív javaslatok más időtartam meghatározására, megfontolják azokat.